1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA

A gazdasági aktivitás szerinti összetétel változása elsősorban a kormegoszlás függvénye. Az aktiv keresők aránya korcsoportonként eltérő mértékben csökkent, a visszaesés döntő részét a gyermekgondozási segély mellett a munkaképes koron tul dolgozók arányának erőteljes csökkenése okozza. Amennyiben azonban figyelembe vesszük, hogy a gyermekgondozási segélyen levők csupán átmenetileg váltak inaktiwá, akkor az is jól látható, hogy az aktiv keresők aránya csak a férfiaknál csökkent, a nőknél a gyermekgondozási segély beszámításával végső soron jelentős mértékben emelkedett. A népgazdaság különböző területein aktiv kereső tevékenységet folytató felsőfokú végzettségűek száma az elmúlt tiz év alatt 150 ezerrel /57 %-kal/ emelkedett. Ez a korábbi évtizedhez képest szám szerint nagyobb, arányaiban valamivel kisebb fejlődést jelent, akkor ugyanis 1970-ig 105 ezer fővel /67 %-kal/ gyarapodott a diplomás munkaerők száma. A létszámemelkedés eltérő arányban jelentkezett az egyes ágazatokban. Az eltelt tizéves időszakban a népgazdaság szerkezetváltozásának megfelelően az anyagi ágakban már jóval kisebb gyarapodás mutatkozott, mint azelőtt. A létszámemelkedés - csakúgy mint az aktiv keresők körében általában - főként a nem anyagi ágak területére összpontosult. Jelenleg az ágazati megoszlás szempontjából az egészségügyi diplomások elhelyezkedése a leghomogénebb. Több mint 80 %-uk tartozik a megfelelő ágazathoz, s további 11 %uk - csupán besorolásbeli különbségek miatt - a kereskedelemben, gyógyszerészként dolgozik. Tiz évvel ezelőtt még az oktatási, tudományos és közművelődési végzettségűek elhelyezkedése is hasonlóan homogén volt, 81 %-ukat kötötte le a megfelelő ágazat, szemben a mai háromnegyed résszel. Hasonlóan a műszaki és a mezőgazdasági végzettségüekhez, közöttük is megnőtt a közigazgatásban foglalkoztatottak száma, de viszonylag sokan helyezkedtek el az iparban is. A felsőfokú mezőgazdasági végzettségű aktiv keresők fele a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozik, részarányuk tiz év alatt 46 %-ról 50 %-ra nőtt. A jogtudományi végzettségűek fele - a képzettség jellegéből adódóan - a közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások ágazataiban, közülük is legtöbben a jog- és rendbiztonság intézményeiben dolgoznak. Az ipari, épitőipari, szállitási, hírközlési és kereskedelmi diplomások több mint fele a megfelelő népgazdasági ágban dolgozik. A férfiak és nők ágazati struktúrájában néhány végzettségi csoportnál rendkivül nagy eltérés tapasztalható. Például a mezőgazdászoknál a nőknek alig több mint egyharmada dolgozik csak a mezőgazdaságban, viszont több mint ötöde a kulturális szolgáltatás területén, zömmel az oktatásban és a tudományos szolgáltatásban tevékenykedik. Az oktatási, tudományos, közművelődési jellegű diplomás férfiak 60 %-a, a nőknek 87 %-a dolgozik a kulturális ágazatban. Ugyanakkor az iparban a férfiak 13 %-a, a közigazgatásban pedig 14 %-a talált munkát, szemben a nők 4, illetve 5 %-os arányával. Az aktiv kereső tevékenységet folytató felsőfokú végzettségűek közül csaknem mindenki /404 ezer fő/ szellemi munkakörben dolgozik, mindössze 8 ezren végeznek fizikai jellegű tevékenységet. E csekély számú fizikai foglalkozású a diplomások 2 %-át alkotja. Egy évtizeddel korábban a fizikaiak hányada csak egy árnyalattal volt magasabb, számuk azonban ugyanezen időszak alatt közel másfélszeresére nőtt. 12 1980. évi Népszámiílás 89