1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA

igényt is ki kellett elégiteni. Emiatt a jogtudományi végzettségűek aránya fokozatosan csökkent, vezető helyüket átadták az oktatási, tudományos, közművelődési, valamint a műszaki csoportnak. Az előbbiek aránya a diplomások között ma 37 %, de a műszakiak is egynegyedét adják a felsőfokú végzettségűeknek. 1960 óta a gazdasági fejlődés által megnövekedett szükségleteknek megfelelően igen jelentős mértékben nőtt a közgazdászok aránya is /8 %/. Az egészségügyi végzettségűek aránya ma ezzel megközelítőleg azonos, különbség csak az, hogy az utóbbiaké - létszámuk fokozatos emelkedése ellenére - ez idő alatt állandóan csökkent. A hatvanas években valamelyest emelkedett a mezőgazdasági végzettségűek száma és aránya, de a következő évtizedben arányuk visszaesett a korábbi szintre. A képzési struktura változása jelentős befolyást gyakorolt a két nem felsőfokú végzettjeinek összetételére is. A felszabadulást követő időszakban a nők egyre nagyobb számban végezték el a felsőfokú tanintézeteket, igv a férfi-nő arány a fokozatos kiegyenlítődés felé közeledett. Olyannyira, hogy ma már az oktatási, kereskedelmi és kis hiján a közgazdasági diplomások körében is gondot okoz az elnőiesedés. Jelenleg a műszaki, a mezőgazdasági, a jogtudományi, a művészeti jellegű és természetesen az egyéb kategóriába sorolt /egyházi, katonai/ végzettségűeknél őrizték meg a férfiak hagyományos többségüket. A harmincas években a csekély számú női diplomás több mint háromnegyede oktatási, 17 %-a egészségügyi végzettségű volt. Ma az előbbi csak 57 %, az utóbbi pedig 10 %. A nők beáramlása a közgazdasági és a jogi pályára volt a legnagyobb mérvű. A felsőfokú végzettségű férfiak között a műszakiak képezik a legnagyobb csoportot /34 %/. Az utóbbi évtizedben nőtt az oktatási, tudományos és közművelődési diplomások aránya is /23 %/. Csökkenő tendencia érvényesül viszont az egészségügyi és a művészeti férfi diplomások arányában. Az elmúlt két évtizedben végzettek nagy száma következtében a diplomások korösszetételét erőteljes fiatalodási tendencia jellemzi. A felsőfokon végzettek több mint egynegyede 30 éven aluli, ezen belül 18 %-uk 25-29 éves. A fiatalok túlsúlyát mutatja, hogy ma már a diplomások több mint fele 40 évesnél fiatalabb. A megfelelő korúakhoz viszonyitva a legnagyobb mértékű emelkedés a 25-39 évesek körében tapasztalható. Arányuk az 19 20. évi 2 %-ról 10 %-ra nőtt. Az idős korúak aránya olyan végzettségi csoportoknál a legmagasabb, amelyek a felszabadulás előtti képzettségi szerkezetben vezető helyen álltak. A korcsoportokat szakirány szerinti részletezésben tovább vizsgálva a fiatalodási tendencia természetesen azokon a területeken jelentkezik elsősorban, amelyek oktatása a legkisebb múltra tekint vissza. Ilyen például a számítástechnika. A két nem diplomásainak kormegoszlása a képzésben való részvétel arányainak változását követi. A nők számának erőteljesebb növekedése és későbbi bekapcsolódásuk a felsőfokú képzésbe elsősotban a fiatalabb korcsoportok létszámát és arányát bővitette. Ilymódon a 60 évesek és idősebbek aránya náluk mindössze 5 %, szemben a férfiak 13 %-ával. A nőknek a fiatalabb korcsoportokban mutatkozó nagyobb arányához részben hozzájárul az is, hogy a felszabadulás előtt a nők csupán néhány szakon képezhették magukat. így legnagyobb részük jóval később szerezte diplomáját, mint a férfiak. 84