1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA

1949-ben az összes érettségizett közel kétharmada férfi volt, ma mindössze 46 %-a, igy ebben a végzettségi csoportban a nők kerültek túlsúlyba. Az általános jellegű végzettségűek háromötöde, a műszakiaké pedig csupán egyötöde nő. A II. világháború után a közgazdasági végzettségűeknek alig egyharmada, 1980-ban már több mint háromnegyede volt nő. A középiskolát végzettek 42 %-a 30 éven aluli, a munkaképes koron túliak aránya ugyanakkor a 9 %-ot sem éri el. A korösszetételt jelentősen befolyásolják a képzés struktúrájában bekövetkezett változások, amelyek együtt jártak a képzés kiterjesztésével is. így pl. az egészségügyi végzettségűek - akik létszámukban is jelentős arányt képviselnek - 96 %-a 30 évesnél fiatalabb. A nők korcsoportonkénti megoszlásában a fiatal korcsoportok némileg magasabb, az idősebb korcsoportok valamivel alacsonyabb arányt mutatnak, mint a férfiak hasonló mutatói. Az érettségizettek 78 %-a aktiv kereső, az eltartottak aránya pedig mindössze 7 %. Utóbbiak aránya mind a férfiak, mind a nők esetében azonos. Az aktiv keresőknél a nemek szerinti vizsgálat - a gyermekgondozási segély igénybevétele 1980-ban még csak a nők által volt lehetséges - eltérő képet mutat. A férfiak 82 %-a, a nők 74 %-a aktiv kereső, a gyermekgondozási segélyt a nők 11 %-a veszi igénybe. Legalacsonyabb az aktivitási arány az általános, az egészségügyi, az oktatási, a közgazdasági és az egyéb végzettségűek között, ugyanis ezekben a végzettségi csoportokban - az egészségügyi végzettségűek kivételével - már a korábbi évtizedekben is nagy számmal végeztek, igy koruknál fogva többen váltak inaktiwá, illetve az egészségügyi képzettségűek esetében a legmagasabb, 18 % a gyermekgondozási segélyen levők aránya. A középiskolai végzettségű aktiv keresők 71 %-a nem fizikai /szellemi/ foglalkozású. A képzés struktúrájából adódóan azonban ez az arány a végzettség jellegétől függően igen nagy szóródást mutat. A fizikai szakképesítést is nyújtó, vagy arra képesitő, illetve az általános jellegű végzettségeknél a nem fizikai /szellemi/ foglalkozásúak aránya általában 70 % alatt marad, ugyanakkor az egészségügyi, oktatási és közgazdasági végzettségűek között részesedésük meghaladja a 90 %-ot. A férfiak lényegesen nagyobb arányban vállalnak fizikai munkát, mint a nők, s ezt már a képzés struktúrájában elfoglalt helyük is igazolja, hiszen jóval magasabb arányban végeznek a műszaki jellegű végzettségi csoportokban . A középiskolát végzettek számára a vezetővé válás lehetősége főleg a műszaki és mezőgazdasági jellegű csoportokban adott, itt elsősorban a közvetlen termelésirányításba való bekapcsolódás lehetősége a képzés irányából következik. Bizonyltja ezt az is, hogy mig az előbb emiitett középiskolákban végzett szellemi foglalkozású férfiak 46 %-a vezető, irányitó beosztású, addig a nőknél ez az arány alig 14 %. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK LEGFŐBB JELLEMZŐI A felszabadulás óta, de különösen az utóbbi két évtized alatt a felsőfokú iskolázási lehetőségek bővülése és a megnövekedett tanulási igények hatására a felsőfokú végzettségűek száma és aránya egyaránt gyors ütemben nőtt. 1980-ban felsőfokú végzettséggel rendelkezett 485 ezer fő, 184 ezerrel több, mint egy évtizeddel korábban. A 25 éves és idősebb népesség 6,5 %-ának van diplomája. A két világháború között a felsőfokon képzett szakemberek száma és aránya az össznépességen belül még igen alacsony volt. Számuk az 1920. évi 73 ezer főről 1941-ig 11 1980. évi Népszámlálás 81