1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

IX. A LAKÁSHELYZET, A NÉPESSÉG LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA

A szobákra számitott laksürüség a legkedvezőbb az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozó háztartásoknál, a 100 szobára jutó lakók száma 130. A szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartások laksürüsége valamivel magasabb az országos átlagnál /153/, mig a munkásosztályhoz tartozó háztartások által lakott lakások laksürüsége a legkedvezőtlenebb /164/. A jobb felszereltségből adódóan az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozó háztartások lakásai közül a komfortosak hányada is kiemelkedően magas /83 %/. Legkedvezőtlenebb ez az arány a szövetkezeti parasztságnál, az általuk lakott lakásoknak mindössze 21 %-a komfortos, jóval kevesebb mint fele a munkásosztály háztartásai által használt komfortos lakások arányának /49 %/. A szövetkezeti parasztság az általa lakott lakásoknak 94 %-át tulajdonosi jogcimen használja. Ez az arány a munkásosztálynál 70 %, az értelmiségi és egyéb szellemi rétegnél pedig 55 %. Kiemelkedően magas a főbérleti jogcimen használt lakások aránya az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozó háztartásoknál /44 %/, mig a munkásosztály háztartásainál 29 %, a szövetkezeti parasztsághoz tartozóknál pedig mindössze 6 %. A társbérletben használt lakások aránya az értelmiségi és egyéb szellemi rétegnél a legmagasabb, közel 1 %. A LAKÁSOKBAN LAKÓ HÁZTARTÁSOK ÖSSZETÉTELE Az elmúlt évtizedben a lakott lakásoknak a bennük lakó háztartások száma szerinti megoszlása csak kismértékben változott. Az egy háztartás által használt lakások száma 1980-ban 3 millió 74 ezer, aránya 90 % volt. Számuk 332 ezerrel, a lakásállománnyal közel azonos mértékben nőtt 1970 óta, arányuk viszont kissé csökkent. Azoknak a lakásoknak a száma, amelyekben két háztartás él együtt, 213 ezerről 264 ezerre, 51 ezerrel emelkedett, arányuk azonban csak a 8 %-ot közeliti meg. A három és több háztartás által használt lakások száma 61 ezerről 32 ezerre és aránya is közel felére csökkent, arányuk ma már kevesebb, mint 1 %. 1980 elején az egyszobás lakások 93 %-ában egy háztartás lakik, ezen belül 35 %-ában általában egyedülállók, un. nem család-háztartásban élők laknak. A két és több háztartásban élők aránya az egyszobás lakásokban 5 % körüli, a kétszobásokban már 8 %, a háromszobásokban 12 %, a négy- és többszobásokban pedig 23 %-ot tesz ki. 173