1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

VIII. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA

Az aktiv kereső házas nők termékenysége egyes kiemelt foglalkozásokban Kiemelt egyéni foglalkozások 100 házas nőre jutó gyermek 1970 1980 Fizikai foglalkozású Növénytermesztési, kertészeti foglalkozású Állattartási és állatgondozási foglalkozású Textilruházati ipari foglalkozású Szakács Fodrász, kozmetikus Takaritó, kályhafütő Portás, őr, hivatalsegéd 240 211 150 183 102 229 198 229 234 163 183 125 227 198 Szellemi foglalkozású Műszaki rajzoló Távirász, telefonkezelő Kereskedelmi üzletvezető Vendéglátóipari üzletvezető Gyermekgondozónő Védőnő Középiskolában tanitó tanár Általános iskolai tanár Általános iskolai tanitó 90 142 151 162 141 133 134 137 162 130 152 148 145 150 150 149 146 154 A lakásviszonyok termékenységre gyakorolt hatásának vizsgálata az elmúlt tiz év változásaira korlátozódik. A két népszámlálás adatai arra engednek következtetni, hogy a nők termékenységének nem meghatározó - esetleg csak befolyásoló - körülményei a lakásviszonyok. A lakásállomány növekedése és nagyság szerinti javulása folytán a házas nők lakásviszonyaiban is örvendetes változás következett be. 1970-ben a házas nőknek közel 40 %-a egyszobás lakásban lakott, ez az arány 1980—ra felére csökkent /18,5 %/. A kétszobás lakásban élő házas nők száma már 1970-ben is túlsúlyban volt /48,3 %/, de ez még emelkedett és 1980-ra arányuk már 50,8 %. A 3 vagy több szobás lakásban élő házas nők száma több mint kétszeresére emelkedett, arányuk 13,3 %-ról 30,7 %-ra nőtt az utolsó tiz év folyamán. Az egyszobás lakásban élő szülőképes korú házas nőknek ma is csak minimálisan van kisebb átlagos gyermekszáma /száz nőre számitva 172/, mint a három- és több szobás lakásban élőknek /176/. Ez a két mutató tiz évvel ezelőtt éppen forditott képet jelzett és ebben az eltérésben látszik némileg tükröződni az az intézkedés, mely kimondta /1975j-ben a XI. Pártkongresszuson/, hogy a 3 vagy több gyermekes anyákat soron kivül lakáshoz kell juttatni. 162