1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

VIII. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA

A gyermekszám szerinti megoszlásnál is ez a tendencia érvényesül, mert - szemben az 1960. évi adatokkal - ma már nem jelent gyermekszám-növekedést az egyszer megkötött és fenntartott házasság, mert ez sem termékenyebb, mint a felbontott és az ezt követő ismételt házasságkötés. Az évszázadok során kialakult házasodási szokás szerint hazánkban általában azt a korkülönbséget tartották ideálisnak, azt a házaspárt "összeillő"-nek, ahol a férj 4-5 évvel idősebb a feleségnél. A házastársak korának összevetése az utóbbi három népszámlálás tükrében a házaso­dási szokás változását, a házastársak közötti korkülönbségek csökkenését mutatja. 1960-ban és 1970-ben egyaránt a házasságok 81,3 %-a a hagyományosan kialakult idősebb férj-fiatalabb feleség összetételű, ugyanez az arány 1980-ban 80,5 % volt. Ugyanakkor fokozatosan emelkedik az azonos korú házaspárok aránya - 6,3, 6,7, ill. 7,3 % - ami szintén a tradiciók változását mutatja. A fiatalabb férj-idősebb feleség összetételű házaspárok aránya mindhárom népszámlálás adatai szerint 12 % körüli értéken stagnál. A házaspárok korösszetételének megoszlása /Százalék/ ÉV Házas nő össze­sen A feleség fiatalabb Férj , fele­ség azonos korú feleség idősebb ÉV Házas nő össze­sen 15-X 10-14 5-9 1-4 együtt Férj , fele­ség azonos korú együtt 1-4 5-9 10-X ÉV Házas nő össze­sen évvel együtt Férj , fele­ség azonos korú együtt évvel 1960 100,0 2,8 8,4 32,2 37,9 81,3 6,3 12,4 9,2 2,5 0,7 1970 100,0 2,3 7,5 31,5 40,0 81,3 6,7 12,0 9,1 2,3 0,6 1980 100,0 1,8 6,2 29,6 42,9 80,5 7,3 12,2 9,5 2,1 0,6 A házaspárok koreltérése hatással van a termékenység alakulására. A házaspárok kora szerint vizsgálva a ÍOO házas nőre jutó gyermekek számát, általános a tendencia, hogy azok a házasságok a legtermékenyebbek, ahol a férj kismértékben idősebb a feleségnél. Az ilyen korösszetételü házaspárok termékenysége 1960-ban 2-7 %-kal haladta meg a női korosztályok átlagos termékenységét. Az átlagtól való legnagyobb eltérés a 25-39 éves korosztályoknál tapasztalható, mind a 25-29, mind pedig a 30-39 éves nők esetében meg­haladja a 7 %-ot. Ugyanakkor a szülőképes kor alsó, illetve felső határán az átlag kö­rüli a termékenységi mutató értéke. Ez a tendencia 1980-ban annyiban módosult, hogy csökkent az eltérés az azonos korú és a kismértékben idősebb férjü házasságok termé­kenysége között, sőt a szülőképes kor felső határán az azonos korcsoportba tartozó há­zaspárok termékenysége meghaladja az idősebb férjü házaspárok termékenységét /20l, illetve 197 gyermek jut 100 nőre/. A 100 nőre jutó gyermekszám természetesen a férj és a feleség korának növekedésé­vel párhuzamosan növekszik, igy 1960-ban és 1980-ban az azonos korcsoportba tartozó ötvenéves és idősebb házaspárok gyermekszáma a legmagasabb /317, illetve 225 gyermek/. Bár ezt 1980-ban a 30-39 éves, illetve 50 éves és idősebb feleség - 15-19 éves férj összetételű házaspár termékenységi mutatója meghaladja, /245, illetve 235 gyermek/ a kis esetszám figyelembevételével azonban az általános tendenciát nem befolyásolja. A társadalmi-gazdasági átalakulással összefüggésben az elmúlt évtizedek során a népesség iskolázottsági szintje gyors ütemben - ezen belül a nőké még dinamikusabban ­20 1980. évi Népszámlálás 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom