1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

VI. A TÁRSADALOM OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁSA

aránya visszaesett /18 %-ról 14 %-ra/, ugyanakkor az értelmiségi és egyéb szellemi rétegbe tartozóké mérsékelten növekedett /17 %-ról 20 %-ra/. Az aktiv kereső nők között a munkásosztályhoz tartozók aránya némileg visszaesett /49 %-ról 48 %-ra/, a szövetkezeti parasztságé erőteljesen csökkent /17 %-ról 10 %-ra/, ugyanakkor tovább emelkedett /31 %-ról 40 %-ra/ az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozók hányada. A munkásosztály aktiv keresőinek döntő többsége /mintegy 97 %-a/ fizikai tevékenységet folytatott, mig kis hányada a termelés közvetlen irányitását ellátó munkakörökben dolgozott. A munkásosztály mindenkori gerincét képező iparban foglalkoztatott fizikai dolgozók létszáma 1980 elején 1 millió 288 ezer fő volt, 106 ezerrel /8 %-kal/ kevesebb, mint tiz évvel korábban. A többi népgazdasági ágban dolgozó fizikaiak állománya, lényegében az ágazati szerkezet változásának megfelelően - a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások kivételével - kisebb-nagyobb mértékben mindenütt gyarapodott. 1980-ban a nem mezőgazdasági ágakban együttesen 94 ezerrel több fizikai munkás dolgozott, mint tiz évvel korábban. Ugyanakkor a munkásosztályhoz sorolt állami mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén a fizikaiak száma az évtized során 25 ezerrel /163 ezerre/ csökkent. A munkásosztályhoz tartozó fizikai foglalkozásúak szakmai képzettségének fokozódását jelzi, hogy az állománycsoport szerinti összetételük a képzettebb munkások javára tolódott el. Számottevően /177 ezerrel/ nőtt a szakmunkás munkakörben dolgozó munkások száma, igy arányuk a munkásosztály fizikai dolgozói között tiz év alatt 39 %-ról 44 %ra emelkedett. A munkásosztályon belül a másik nagy csoport a betanitott munkásság, :. akiknek létszáma még erőteljesebben növekedett /22 %/, mint a szakmunkásoké /17 %/. Ezzel egyidejűleg jelentősen visszaesett a segédmunkások száma /313 ezer fővel/, igy munkásosztályon belüli arányuk 1980-ban már csak 15 % volt /szemben a tiz évvel korábbi 27 %-kal/. A szövetkezeti parasztsághoz tartozó aktiv keresők zöme - a munkásosztályhoz hasonlóan - fizikai tevékenységet folytatott, mindössze 2 %-ot képviseltek körükben a termelés közvetlen irányításával foglalkozók. A szövetkezeti parasztság létszámának - az előzőekben vázolt - jelentős csökkenését belső átrétegződési folyamat kisérte. A műszaki fejlődés, az iparszerü termelés térhóditása, valamint a melléküzemági tevékenység bővülése kapcsán ugyanis a hagyományos mezőgazdasági tevékenységet végző fizikai dolgozók száma erőteljesen - a tiz évvel korábbi állománynak a felére - csökkent, viszont a nem mezőgazdasági jellegű /pl. javitó, szerelő, szolgáltató/ tevékenységet végzőké 1970 óta több mint másfélszeresre nőtt. Ez utóbbiak a szövetkezeti parasztság fizikai dolgozóinak tiz évvel ezelőtt alig egyötödét, 1980-ban pedig már 42 %-át alkották. A közvetlen termelésirányítók nélkül számitott értelmiségi és egyéb szellemi réteg összetétele a foglalkozási szerkezet változásának megfelelően módosult. Ennek értelmében 1970 óta növekedett körükben a műszaki, valamint az egészségügyi és kulturális foglalkozásúak részaránya, ugyanakkor csökkent az igazgatási, gazdasági és a számviteli, ügyviteli munkakörben dolgozók hányada. HÁZTARTÁSOK Az 1970-es évtizedben már nem jelentkeztek olyan méretű társadalmi-gazdasági változások, amelyek a népesség jelentősebb tömegeit mozgatták volna társadalmi helyzetük megváltoztatására, igy a háztartások osztály- és rétegösszetételében is csak kisebb 133