1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 35. A lakótelepek főbb adatai (1983)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

Az állami tulajdonu bérlakások aránya a városi lakótelepeken évtizedről évtizedre csökkent és 1980-ban 53 %-ot tett ki. A szövetkezeti lakások aránya 28 %, a társasházi öröklakásoké 17 %, a családi házban levő lakásoké pedig 2 %. Az állami tulajdonu városi bérlakások jelentős hányada, több mint egyharmada lakótelepeken található. Komfortfokozat szempontjából a lakótelepi lakások, jórészt a lakások "fiatalabb" életkorával összefüggésben, jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a többi lakás. A lakótelepeken a fűtést többnyire távfűtéses rendszerben oldották meg. Budapesten a lakótelepi lakások 75 %-át, a vidéki városokban 62 %-át fűtik ily módon. 1980-ban a lakótelepeken 1 millió 675 ezer ember, az ország népességének 16 %-a élt. Ez az arány a városokban megközeliti a 30 %-ot, a községekben pedig 1 %-ot tesz ki. Hét dunántuli városbana lakótelepi népesség a város össznépességének a felét is meghaladja. Az alföldi városokban a lakótelepi népesség aránya kisebb, jónéhány városban még a 10 %-ot sem éri el. A lakótelepi és a nem lakótelepi népesség legszámottevőbben a korösszetételt illetően különbözik egymástól. A lakótelepeken a 0-14, valamint a 25-44 évesek aránya jóval magasabb, a többieké kisebb, mint másutt. A gyermekkoruak aránya általában azokban a városokban ér el magas szintet, amelyekben a lakótelepi lakások zöme a hetvenes években épült. Az eltérő kormegoszlásból néhány további demográfiai sajátosság is adódik. így például az, hogy a lakótelepeken 1 000 férfira az országos átlagnál kevesebb nő jut, továbbá az, hogy itt több a házas és kevesebb az özvegy, mint másutt. Részben a lakótelepi népesség fiatalabb életkorával összefüggésben az iskolázottsági színvonal is ott magasabb. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya alacsonyabb, mint a nem lakótelepeken. A magasabb fokú iskolázottságra utal a felsőfokú végzettségűek nagyobb aránya is. Mivel a lakótelepeken a gyermekkoruak és a munkaképes korúak aránya meghaladja a nem lakótelepit, ebből adódóan az eltartottak és az aktiv keresők aránya is magasabb, az inaktiv keresőké viszont számottevően alacsonyabb. A lakótelepeken kevesebb fizikai foglalkozású és több szellemi foglalkozású személy él mint másutt. Az iparban foglalkoztatottak aránya kiemelkedően magas, mivel az ipari településeken létesültek a legnagyobb lakótelepek. Az egy-, illetve kéttagú háztartások aránya a lakótelepeken alacsonyabb, a 3-5 taguaké magasabb, mint a nem lakótelepeken. A lakótelepeken 100 családra 33-mal több gyermek jut, mint más lakóterületeken. Ez jórészt abból adódik, hogy a lakáshoz jutás kedvezőbb feltételei miatt a kisgyermekes családok előnyben részesültek. A gyermekes családokban a termékenység csak kismértékben múlja felül a nem lakótelepit. 6