1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 35. A lakótelepek főbb adatai (1983)

III. A LAKÓTELEPEK NÉPESSÉGÉNEK, LAKÁSAINAK ÉS LAKÓHÁZAINAK SAJÁTOSSÁGAI - A háztartások és családok főbb adatai

A háztartások háztartás-összetétel szerint CEzer) Lakótelepi Háztartás-összetét el háztartások háztartásban élők száma Család-háztartás 463 1 529 Nem család-háztartás 98 117 Összesen 561 1 646 A nagyméretű lakótelepi építkezéseknek alapvető szerepük van a lakások számának növekedésében, ami viszont lehetővé teszi a korábban együttélő generációk szétköltözését. Ezzel magyarázható az a tény, hogy az egy családból álló háztartások aránya a lakótelepeken jóval magasabb (81 %), mint a nem lakótelepeken (68%). Az uj városrészekben a népesség mintegy 9/10-e, a hagyományos városrészekben valamivel több mint 4/5-e él egycsaládos háztartásban. Az egycsaládos háztartások aránya Budapesten a legalacsonyabb. A fővárost növekvő sorrendben a megyei városok, majd a többi megyeszékhely és végül az egyéb városok követik. \ A háztartások háztartás-összetétele városcsoportonként Városcsoport Egy Két és több Nem család-háztartás Városcsoport családból álló háztartás Nem család-háztartás Lakótelep Budapest 77, 9 1,8 20, 3 Megyei városok 78, 7 1,7 19, 6 Többi megyeszékhely 82, 5 1,7 15, 8 Egyéb városok 85, 1 1.7 13, 2 Nem lakótelep Budapest 62, 3 1.7 36,0 Megyei városok 68, 2 3,0 28, 8 Többi megyeszékhely 71, 6 3.7 24, 7 Egyéb városok 73, 8 4,0 22, 2 Az egyszemélyes háztartások aránya a lakótelepeken jóval alacsonyabb, mint más lakóhelyeken: Budapesten 16 és 30 %, a vidéki városokban 14 és 21 %. Az alacsonyabb arány azonban nem tekinthető egyúttal alacsonynak is, az adatok mögött az húzódik meg, hogy minden hatodik-hetedik lakótelepi lakásba szanálás vagy csere folytán többnyire egyedülálló, idős személy vagy olyan idős házaspár költözött, akinek az összeírás időpontjáig egyik tagja meghalt. 35