1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 33. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A naponta ingázók adatai (1983)

II. AZ INGÁZÁS FŐBB TERÜLETI JELLEMZŐI - A napi ingázás szerepe, a főváros munkaerő-gazdálkodásában

pülésnek, ahonnan 1980-ban a fővárosba naponta dolgozni jártak, ugyanakkor az oda bejáró aktiv keresőknek több mint felét adták. A főváros bejáróinak további egyharmadát a napi munkaerő-vonzási körzetként /az ÉVM és a KSH által 19 81-ben közösen/ kijelölt - az agglomerációs övezetbe tartozó települések nélkül számított - 106 településről nyerte. Lényegében tehát a Budapestre bejárók 86 %-a lakott a főváros napi munkaerő-vonzási körzetébe tartozó 149 településen, a fennmaradó 14 % viszont 607 településről járt be. A Budapestre bejáró aktiv keresők lakóhely szerint 1980 Terület /lakóhely/ Bejáró Település Terület /lakóhely/ 1000 fő százalék szám százalék Napi munkaerő-vonzási körzet Agglomerációs övezet 108 52,6 43 5,7 Napi munkaerő-vonzási körzet többi települése 69 33,6 106 14,0 Együtt 177 86,2 149 19,7 Napi munkaerő-vonzási körzeten kivüli települések 28 13,8 607 80,3 Összesen 205 100,0 756 100,0 A budapesti agglomerációba tartozó települések egynegyede 15 km-es körzeten belül, a többi - egy-két kivétellel - 15-25 km közötti távolságra van a fővárostól. Részben ezzel magyarázható, hogy a bejáró nők többsége /59 %-a/ az agglomerációs övezetbe tartozó településekről járt dolgozni és csak kisebb hányada a távolabb eső - igy hosszabb utazási időt igénylő - többi településről. A fővárosba bejáró férfiaknak közel fele /49 %-a/ lakott az agglomerációba tartozó településeken. Jelen elemzés keretében röviden utalunk néhány olyan sajátosságra, ami a budapesti agglomerációba tartozó települések népességét jellemzi: - E települések népessége 1970-1980 között 23 %-kal gyarapodott, mig országosan 4, a fővárosban 3, a vidéki városokban pedig 17 %-kal nőtt a népesség száma. Az agglomerációs övezetbe tartozó települések népességének az átlagosnál jóval erőteljesebb létszámgyarapodása már önmagában is jelzi a főváros vonzerejének hatását, ugyanis a különböző okok miatt Budapesten letelepedni nem tudó vidékiek a fővárost övező településeken - Budapest közigazgatási határain kivül - találnak állandó, vagy ideiglenes letelepedési lehetőséget . - Az agglomerációs övezetbe tartozó települések népességének gazdasági aktivitási szintje 19 70-1980 között 54 %-ról 50 %-ra csökkent, ezáltal megegyezik a fővároséval, vagyis magasabb mind a vidéki városok, mind a községek átlagánál /48, illetve 46 %/. - 1980-ban az ország aktiv keresőinek 76 %-a dolgozott a lakóhelyén és 24 %-a járt el lakóhelyétől eltérő településre dolgozni, mig az agglomerációs öve23