1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 33. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A naponta ingázók adatai (1983)

I. A NAPONTA INGÁZÖ AKTIV KERESŐK DEMOGRÁFIAI ÉS FOGLALKOZÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK FŐBB JELLEMZŐI - Az ingázók összetétele népgazdasági ág, foglalkozás és állománycsoport szerint

Az ingázási arány tekintetében foglalkozásonként jelentős szóródás tapasztalható, miután egyes foglalkozások - jellegüknél fogva - meghatározott földrajzi környezethez, illetve településhez kötődnek, más foglalkozások esetében pedig a munkahelyek területi strukturája eltér a dolgozók lakóhely szerinti foglalkozási szerkezetétől. Érdemes tehát röviden áttekinteni, hogy melyek azok a fizikai foglalkozások, illetve foglalkozási csoportok, amelyekben az ingázás gyakorisága lényegesen eltért az átlagtól. Az ipari foglalkozásúak közül 1980-ban kiemelkedően magas volt a bányászati munkakörökben dolgozók ingázása, az ilyen jellegű tevékenységet végző aktiv keresők többsége /52 %-a/ naponta utazott lakóhelyéről más településre dolgozni. Ugyanezen mutató értéke a kohászati foglalkozásúaknál 36 % volt. A vas-, fém- és gépipari munkakörökben dolgozók között az ingázók aránya általában egyharmad körül mozgott, ezen belül azonban vannak szélsőségek: pl. a vas- és fémszerkezeti lakatosok több mint kétötöde, a szerszámkészítőknek viszont csak 28 %-a ingázott. A műszerészek, különösen a mechanikai műszerészek az ipari átlagnál /30 %/ kisebb mértékben ingáztak: az elektroműszerészek 26 %-a, a mechanikai műszerészek 22 %-a járt más településre dolgozni. Ez utóbbi csoportba tartozók közül igen kis mértékben ingáztak az órások /ÍO %/, a fogtechnikusok, fogművesek /13 %/. Általában megfigyelhető, hogy a hagyományos, nagyrészt kézműipari jellegű foglalkozást folytatók körében az ingázás gyakorisága az átlagosnál jóval kisebb. így pl. a nemesfémipari megmunkáló, vésnök munkakörben dolgozók 13 %-a, a hangszerkészítők, -javítók, -hangolok 16 %-a, a szűcs, szőrmekonfekcionáló foglalkozásúak 17 %-a, a kádár, bognár, faesztergályos munkakört ellátók 22 %-a ingázott. A nagy múlttal rendelkező nyomdaipari munkásság főleg a városokban tömörült, igy az ilyen jellegű tevékenységet végzők közül is kevesen ingáztak /17 %/. Az egyes foglalkozási csoportokon belül az ingázási arányt tekintve elég jelentősek az eltérések. Pl. a vegyipari foglalkozásuaknak átlagosan 32 %-a ingázott, ezen belül a műtrágya- és növényvédőszergyártóknak több mint kétötöde, a film- és fotópapirgyártóknak viszont csak 16 %-a. Ugyanez tapasztalható az élelmiszeripari foglalkozásúaknál is: a 32 %-os átlaggal szemben a husipari munkások, hentesek, mészárosok, a baromfi- és tojásfeldolgozók, valamint a söripari munkások több mint kétötöde, viszont a dohányelőkészitő, -feldolgozó tevékenységet végzőknek csak 18 %-a, a malomipari munkásoknak, továbbá a sütő- és tésztaipari munkásoknak pedig 22 %-a járt más településre dolgozni. Az épitőipari jellegű tevékenységet végzőkre is jellemző, hogy a hagyományos épitési szakipari foglalkozásúak körében a főcsoportra jellemző átlagnál /40 %/ kisebb mértékű volt az ingázás: igy pl. a kályhások 22 %-a, a kőfaragók, épületszobrászok, műkövesek egynegyede, a bádogosok és a tetőfedők 30 %-a ingázott. Ugyanakkor gyakoribb volt az ingázás az olyan foglalkozást folytatók körében, akiknek tevékenységi köre általában nem egy településhez kötődik: igy pl. a hidszerkezet épitők 71 %-a, a kubikosok 63 %-a, a csővezeték épitők, a vasutépitők, vasútkarbantartók 59 %-a naponta utazott lakóhelyétől eltérő településre dolgozni. A szak- és betanitott jellegű mezőgazdasági munkát végzők közül a növénytermesztéssel foglalkozók kevésbé /13 %-os arányban/, a zöldségtermesztők és gyümölcstermesztők nagyobb mértékben /az előbbiek 20, az utóbbiak 25 %-os arányban/ ingáztak. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a hasonló jellegű munkakörben segédmunkásként dolgozók között az ingázás kevésbé volt gyakori, mint a képzettebbek körében /a növénytermesztési és kertészeti segédmunkások 12 %-a ingázott/. Ugyanez jellemző az állattartási és állatgondozási munkakörökben dolgozókra is: az ilyen jellegű tevékenységet szak-, vagy betanitott munkásként végzők 14 %-a ingázott, mig a segédmunkásoknak csak 6 %-a. A me16