1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Munkahely az a közigazgatási terület (főváros, város, község), ahol az aktív kereső dolgozik, függetlenül attól, hogy hol lakik. Állandó lakosként lakóhelyén dolgozó az, akinek állandó bejelentésű lakása és munkahelye ugyanabban a városban, községben van. Ideiglenes lakosként lakóhelyén dolgozó az, akinek ideiglenes bejelentésű lakása és munka­helye ugyanabban a városban, községben van. Az önállók, a segítő családtagok, a bedolgozók, valamint az alkalmi munkások és napszá­mosok megadott lakóhelyükön „lakóhelyén dolgozó" aktív keresőnek minősülnek. Naponta eljáró az, aki állandó, illetve ideiglenes bejelentésű lakóhelyéről naponta más vá­rosba, községbejár el dolgozni, függetlenül attól, hogy a munkahely települése megyén belül vagy valamelyik szomszédos más megye területén fekszik. Ide tartozik továbbá az, aki Borsod-Abaúj­Zemplén, Győr-Sopron, Komárom, Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár megyéből naponta (az úgyne­vezett kishatármenti forgalom keretében) jár külföldre dolgozni. LAKÁSADATOK Az 1970. évi népszámlálási adatokból nyert termékenységi feldolgozásoknál — első ízben — a nők lakásviszonyainak vizsgálatára is sor került. A közölt adatok a házas nők számát, illetve gyermekszám szerinti megoszlását tartalmazzák a lakások nagyságcsoportjával, azon belül a lakó­számmal, a komfortossággal, valamint a felszereltséggel kombinálva. E témakör közlése 1980-ban kibővült a volt házas nők adataival. Ezen túlmenően közzétételre került a háztartás lakáshaszná­lati jogcíme, az egy lakóra jutó lakáson belüü alapterület, egybevetve a házas vagy volt házas nők adataival. A közölt adatok értékelésénél a következőket kell figyelembe venni: — a táblákban levő adatok — lakásviszonylatban is — minden esetben a nők számát, (csak magánháztartásban élőket) ületve gyermekszám szerinti megoszlását tartalmazzák; — csak azok a lakások kerültek közzétételre, melyekben házas vagy volt házas nő él; — a lakásadatok arra a lakásra vonatkoznak, melyben a nő él, és ez természetesen nem min­den esetben azonos a nő lakáskörülményeivel (pl. ha a házaspár két gyermekével albér­letben egy szobában lakik egy háromszobás lakásban, ahol a főbérlő egyedülálló, a táblá­zatban úgy szerepel: 3 szobás lakásban 5 fő él, illetve kétgyermekes nő 3 szobás lakásban élstb.). LAKÁSNAGYSÁGCSOPORT (szobák száma és nagysága szerint) Szoba: közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott, leg­alább 4 m 2 alapterületű alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség; félszoba a szo­bák közül a 4—12 m 2 közötti alapterületű szoba. A lakásnagyságcsoport megállapítása a szobák száma és nagysága szerint kétféleképpen történt: — Az összes szobaszám szerinti csoportosítás a szobák alapterületének figyelembevétele nélkül, a szobák és félszobák együttes száma alapján történt, pl. az egy szobával és két félszobá­val rendelkező lakás így háromszobás. (1.22, 1.23, 2.43, 2.44, 2.45, 2.46 sz. táblák.) 514

Next

/
Oldalképek
Tartalom