1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A termékenység területi differenciái

A házas nők a gyermekek száma szerint, településtípusonként (Százalék) 0 1 2 3 4—X Terület Összesen Terület Összesen gyermek 1920 Budapest 100,0 28,1 20,1 15,2 36,6 Városok 100,0 20,2 16,0 12,4 51,4 Községek 100,0 14,9 16,0 11,9 57,2 1960 Budapest 100,0 24,3 33,0 25,0 9,6 8,1 Városok 100,0 16,2 26,3 26,3 13,6 17,6 Községek 100,0 11,6 22,4 25,9 15,4 24,7 1970 Budapest 100,0 22,9 38,1 26,2 7,8 5,0 Városok 100,0 14,5 31,0 31,8 11,8 10,9 Községek 100,0 10,2 25,0 32,3 15,0 17,5 1980 Budapest 100,0 18,8 36,5 33,5 7,7 3,5 Városok 100,0 11,8 28,9 41,2 11,2 6,9 Községek 100,0 9,2 23,9 39,9 14,9 12,1 Szülőképes korú házas nők, 1980 Budapest 100,0 17,0 39,0 35,9 6,2 1,9 Városok 100,0 113 31,1 44,7 9,3 3,6 Községek 100,0 9,2 26,8 44,5 12,8 6,7 A népszámlálási adatok tükrében lehetőség van a termékenység megyénkénti alakulásának vizsgálatára is. Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint a Szabolcs-Szatmár megye területén élő házas nők termékenysége volt a legmagasabb (100 házas nőre számítva 441 gyermek), ahol átlagosan majd minden második nő négynél több gyermeket szült. 1920-ban további öt megyében (Békés, Győr-Sopron, Komárom, Pest, Szolnok) szültek átlagosan több mint négy gyermeket a nők. Az országos átlagot (362 gyermek) a felsoroltakon kívül tíz megyében haladta meg a termékenységi mutató, az átlag alatti legalacsonyabb értéket Baranya megyében regisztrálták (302 gyermek), de Somogy és Tolna megye mutatója is jóval az országos átlag alatt maradt (325, ill. 327 gyermek), ami a dél-dunántúli tájegységen élő népcsoportok között kialakult „egykéző" szokásra utal. 1960-ban — az átlagos és folyamatos termékenységi csökkenésnek megfelelően — lényegesen alacsonyabb termékenységi mutatókat mértek az egyes megyékben. A legnagyobb mértékű termékenységcsökkenés Csongrád megyében volt, ahol az 1920-as érték 58 %-ára esett vissza a 100 nőre jutó gyermekek száma, s 217 gyermekkel a megyék között a legalacsonyabb értéken állt (itt meg kell említeni, hogy a házas nők 22 %-a Szegeden él, ahol a termékenységi mutató a 46