1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A lakásviszonyok hatása a nők termékenységére

A szellemi foglalkozásúak közül a legtermékenyebbek közé tartoznak a pedagógusok — 100 házas nőre számítva — 146—154 közötti gyermekszámátlaggal. Az általános és középiskolai tanároknál tíz év alatt 7—11%-os emelkedés mutatkozik, az általános iskolai tanítóknál némi csökkenés figyelhető meg. Kedvező jelenség, hogy a gyermekekkel foglalkozó gyermekgondozó- és védőnők termékenysége (6, ill. 13%-os) növekedést mutat. A kiemelt szellemi foglalkozást folytató házas nők körében a legalacsonyabb átlagos gyermekszám 130, a legmagasabb 154, így termékenységük jóval alatta marad az aktív kereső házas nők országos átlagának. Az aktív kereső házas nők termékenysége egyes kiemelt foglalkozásokban Kiemelt egyéni foglalkozások 100 házas nőre jutó gyermek 1970 1980 Fizikai foglalkozású Növénytermesztési, kertészeti foglalkozású 240 229 Állattartási és állatgondozási foglalkozású 211 234 Textilruházati ipari foglalkozású 150 163 Szakács 183 183 Fodrász, kozmetikus 102 125 Takarító, kályhafűtő 229 227 Portás, őr, hivatalsegéd 198 198 Szellemi foglalkozású Műszaki rajzoló 90 130 Távírász, telefonkezelő 142 152 Kereskedelmi üzletvezető 151 148 Vendéglátóipari üzletvezető 162 145 Gyermekgondozónő 141 150 Védőnő 133 150 Középiskolában tanító tanár 134 149 Általános iskolai tanár 137 146 Általános iskolai tanító 162 154 A lakásviszonyok hatása a nők termékenységére A lakásviszonyok termékenységre gyakorolt hatásának vizsgálatát az 1970. évi népszámlálás adatainak feldolgozása tette először lehetővé, így csak az elmúlt tíz év változásainak értékelésére van lehetőség. A két népszámlálás adatai arra engednek következtetni, hogy a nők termékenységének nem meghatározó — esetleg csak befolyásoló — körülményei a lakásviszonyok. Ez azonban a népszámlálási adatokban konkrétan nem mérhető és csak részben igazolható, mert az a népszámlálás felvételéből nem derül ki (és egy általános népesség - és lakásösszeírásnak nem is lehet célja), hogy egyes családok termékenységére müyen hatással van a lakáshiány, illetve amikor - hosszabb várakozás után — lakáshoz jutnak eredeti elképzelésükhöz képest kevesebb gyermek felnevelésére vállalkoznak-e. 39