1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

A szülőképes korú házas nők termékenységének változásai társadalmi-gazdasági csoportok szerint 1960 óta kísérhetők figyelemmel. Húsz év alatt a szülőképes korú kereső házas nők fertilitása — az 1970. évi kisebb (4 %-os) csökkenés után — alig módosult. Ezen belül a fizikai foglalkozású házas nők termékenységére szintén a stagnálás, ill. elenyésző csökkenés (0,5 %), a szellemi foglalkozásúak csoportjába tartozó kereső házas nők termékenységére pedig emelkedés (17 %-os) a jellemző. A fizikai foglalkozású kereső nők termékenységének stagnálása e csoporton belül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak csoportjainál eltérő képet mutat. A mezőgazdaságban foglalkoztatott házas nők termékenysége — a kismértékű (1,4 %os) csökkenés mellett is — még ma is a legtermékenyebb csoport. 100 aktív kereső házas nőre ugyanis ebben a csoportban még ma is 211 gyermek jut, mely egyben azt jelzi, hogy még ma is nagyobb a hajlandóság a mezőgazdaságban dolgozó nők körében a több gyermek vállalására, mint az egyéb népgazdasági ágakban dolgozó nőkben. A nem mezőgazdaságban dolgozó fizikai foglalkozású aktív kereső házas nők fertilitása viszont a húsz év alatt 10 %-os emelkedést jelez. A szülőképes koron túli házas nők termékenysége a mezőgazdaságban dolgozó fizikai foglalkozásúak körében lényeges csökkenést (23 %-os), az egyéb népgazdasági ágakban dolgozó és a szellemi foglalkozású házas nőknél emelkedést (13 %, ill. 22 %) mutat. Korcsoportonként vizsgálva az aktív kereső házas nők termékenységét, társadalmi-gazdasági csoportonként eltérő képet kapunk. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak esetében az egészen fiatal korúaknái (15-19 évesek) 8 %-os, a 20—29 évesek körében 20 %-os az emelkedés, a 30—39 évesek átlagos gyermekszáma stagnál, míg az idősebbek körében a még szülőképes korú 40-49 éveseknél 16% csökkenés, a szülőképes koron túliaknái pedig már 23% csökkenés jelentkezik az utóbbi húsz esztendő alatt. Ugyanebben az időszakban a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott nők körében mind a szülőképes korúak esetében — kivéve az egészen fiatalokat (15—19), ahol 17 %-os a csökkenes mind a szülőképes koron túli nőknél korcsoportonként is, kismértékben ugyan, de emelkedés jelentkezik (a legmagasabb a 20—29 évesek körében, ahol 17 %-os). A szellemi foglalkozású kereső házas nők esetében is minden korcsoportnál emelkedés tapasztalható. Kivételt képeznek a 40— 49 évesek, ahol a 100 házas nőre jutó átlagos gyermekszám stagnál (155). Az egyes korcsoportok emelkedése azonban — természetesen — nagyon eltérő, ugyanis az egészen fiatal korúak (15—19 évesek) termékenységi mutatója 94 %-os, a 20-29 éveseké 34 %-os és a 30-39 éveseké 13 %-os emelkedést jelez. A szülőképes koron túl levő szellemi foglalkozású házas nők fertilitása is emelkedik, ugyanis a 100 házas nőre számított átlag 22 %-os növekedést jelez az elmúlt húsz év alatt. A szülőképes korú kereső házas nők gyermekszám szerinti megoszlása társadalmi-gazdasági csoportonként az országos tendenciához hasonló képet mutat, azaz minden csoportban a kétgyermekes nők aránya a legszámottevőbb (arányuk 42—47 %), és ezzel párhuzamosan itt jelentkezik 1960 óta a legszámottevőbb emelkedés is. Ezzel egyidőben mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozású szülőképes korú kereső házas nők körében csökkent a gyermektelen és az egygyermekesek aránya, és emelkedett a fizikai foglalkozású három gyermeket vállaló nők arányszáma. A fizikai csoporton belül azonban itt is jelentkezik az a még ma is érvényes tendencia, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nő több gyermek felnevelését vállalja, mint az egyéb népgazdasági ágakban dolgozó. A szellemi foglalkozást folytató nők gyermekszám-megoszlásában kedvező változást jelent, hogy 1960 óta csökkent a gyermektelen és az egygyermekes nők aránya (45 %-kal, ill. 6 %-kal), lényeges emelkedést jelez a két gyermeket vállaló nők aránya (74 %), viszont negatív változásként a három, valamint a négy- és több gyermeket vállaló nők lényeges csökkenése (19 %, illetve 69 %) jelentkezik. 36