1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

1949-1980 között az aktív kereső nők állománya az iparban közel 600 ezer fővel, több mint négyszeresre emelkedett. Az aktív kereső nők 30 év alatti több mint egymillió főt kitevő létszámemelkedésének közel 60 %-át az ipar kötötte le. A kereső tevékenységbe bekapcsolódott nők alkalmazásának további fő területeit a kereskedelem, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás jelentette. Ez az átrétegződési folyamat már önmagában .s befolyásolta a termékenység szintjét. A mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai dolgozók arányának csökkenése lényegében azt jelentette, hogy a hagyományosan legtermékenyebb réteg visszaszorult, viszont a kevésbé termékeny rétegek súlya növekedett. Erre utal az is, ha az 1920. évi mezőgazdasági (ahol a nő, ill. eltartója a mezőgazdaságban dolgozik) és nem mezőgazdasági arányokat változatlannak tekintjük — standardizálunk -, akkor az 1980. évi 100 házas nőre jutó arány 15 %-kal emelkedne (azaz 100 nőre számítva 179 gyermek helyett 205 gyermek jutna). A mezőgazdasági fizikai réteg termékenysége ugyanis - több évtizedes tapasztalatok alapján — lényegesen meghaladta a többi rétegét. Ez a történelmileg kialakult paraszti életfeltételekből, illetve életformából adódó magas termékenység azt eredményezte, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fizikai tevékenységet végző szülőképes korú házas nőknek még 1960-ban is átlagosan több mint két gyermekük volt, míg a nem mezőgazdasági ágakban foglalkoztatott fizikaiaknál (156) és a szellemi foglalkozásúaknál (121) az átlagos gyermekszám jóval a kettő alatt maradt. A mezőgazdaságban dolgozók életkörülményeiben, kulturális viszonyaiban végbement változás, valamint az ágazaton belül a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzők javára történt átrétegződés következtében e réteg termékenysége 1960— 1980 között némileg visszaesett. A másik két réteg termékenysége ugyanakkor fokozatosan, az 1970-es évtizedben — különösen a szellemieknél — erőteljesebben javult. Végeredményben az egyes rétegek között a termékenység vonatkozásában tapasztalt sajátos különbségek fennmaradtak, csak nagyságrendjük csökkent. 1920 óta a kereső fizikai dolgozó házas nők 100 nőre számított átlagos gyermekszáma 272-ről 192-re csökkent. A kereső fizikai dolgozókon belül a mező- és a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott nők átlagos gyermekszámának csökkenése közel azonos mértékű (21, ill. 27 %). (A nem mezőgazdasági fizikaiak 1920. évi mutatószámánál azonban meg kell jegyezni, hogy — technikai okokból — e csoportban valamennyi keresőt — tehát a mezőgazdasági inaktív keresőket is — számbavettük, akiknek aránya azonban még ebben az időszakban feltehetően jelentéktelen volt.) A mező- és a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai dolgozók körében — 60 év alatt, de különösen az utolsó 30 évben — bekövetkezett gazdasági strukturális változás azonban számottevő, melynek hatására a női termékenység igen erőteljesen reagált. A mezőgazdaságban dolgozó, fizikai tevékenységet folytató házas nők termékenységcsökkenésének nagyobb része (13 %) 1960-ig következett be, de csökkenés van az utóbbi 20 évben is (3, ill. 6%), mely a legutolsó tíz évben még erőteljesebb volt. Elmondható tehát, hogy a 60 év alatt a mezőgazdaságban dolgozó házas nők fertilitása folyamatosan csökken. A nem mezőgazdaságban dolgozó fizikai foglalkozást folytató házas nők jelentős (34 %-os) termékenységcsökkenése 1960-ban befejeződött, és azóta kismértékű, de folyamatos emelkedés (6, ül. 5 %) tapasztalható. Az inaktív kereső házas nők átlagos gyermekszáma 1960-ban és 1970-ben azonos (185) 100 házas nőre jutó mutatót jelzett, mely 1980-ra — feltehetően a gyermekgondozási segélyen levők emelkedésének hatására — 8 %-kal emelkedett. A kereső szellemi foglalkozású házas nők termékenységének csökkenése is számottevő (19 %) volt, azonban az utóbbi 20 évben — hasonlóan a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúakéhoz - körükben javulás tapasztalható. A szellemi foglalkozást folytató házas nők termékenysége 1920-ban is jóval alacsonyabb volt, mint a fizikai dolgozó házas nőké (176, ill. 272, száz házas nőre számítva), de fertilitásuk még 1960-ig nagymértékben (31 %) csökkent. 1960 és 1970 között némi (6 %-os) javulás, 1970 és 1980 között már lényegesebb (12 %-os) növekedés tapasztalható. 34