1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

1949-1980 között az aktív kereső nők állománya az iparban közel 600 ezer fővel, több mint négyszeresre emelkedett. Az aktív kereső nők 30 év alatti több mint egymillió főt kitevő lét­számemelkedésének közel 60 %-át az ipar kötötte le. A kereső tevékenységbe bekapcsolódott nők alkalmazásának további fő területeit a kereskedelem, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás jelentette. Ez az átrétegződési folyamat már önmagában .s befolyásolta a termékenység szintjét. A me­zőgazdaságban foglalkoztatott fizikai dolgozók arányának csökkenése lényegében azt jelentette, hogy a hagyományosan legtermékenyebb réteg visszaszorult, viszont a kevésbé termékeny ré­tegek súlya növekedett. Erre utal az is, ha az 1920. évi mezőgazdasági (ahol a nő, ill. eltartója a mezőgazdaságban dolgozik) és nem mezőgazdasági arányokat változatlannak tekintjük — standar­dizálunk -, akkor az 1980. évi 100 házas nőre jutó arány 15 %-kal emelkedne (azaz 100 nőre számítva 179 gyermek helyett 205 gyermek jutna). A mezőgazdasági fizikai réteg termékenysége ugyanis - több évtizedes tapasztalatok alapján — lényegesen meghaladta a többi rétegét. Ez a tör­ténelmileg kialakult paraszti életfeltételekből, illetve életformából adódó magas termékenység azt eredményezte, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fizikai tevékenységet végző szülőképes korú házas nőknek még 1960-ban is átlagosan több mint két gyermekük volt, míg a nem mezőgazda­sági ágakban foglalkoztatott fizikaiaknál (156) és a szellemi foglalkozásúaknál (121) az átlagos gyermekszám jóval a kettő alatt maradt. A mezőgazdaságban dolgozók életkörülményeiben, kul­turális viszonyaiban végbement változás, valamint az ágazaton belül a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzők javára történt átrétegződés következtében e réteg termékenysége 1960— 1980 között némileg visszaesett. A másik két réteg termékenysége ugyanakkor fokozatosan, az 1970-es évtizedben — különösen a szellemieknél — erőteljesebben javult. Végeredményben az egyes rétegek között a termékenység vonatkozásában tapasztalt sajátos különbségek fennmarad­tak, csak nagyságrendjük csökkent. 1920 óta a kereső fizikai dolgozó házas nők 100 nőre számított átlagos gyermekszáma 272-ről 192-re csökkent. A kereső fizikai dolgozókon belül a mező- és a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott nők átlagos gyermekszámának csökkenése közel azonos mértékű (21, ill. 27 %). (A nem mezőgazdasági fizikaiak 1920. évi mutatószámánál azonban meg kell jegyezni, hogy — technikai okokból — e csoportban valamennyi keresőt — tehát a mezőgazdasági inaktív kereső­ket is — számbavettük, akiknek aránya azonban még ebben az időszakban feltehetően jelenték­telen volt.) A mező- és a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai dolgozók körében — 60 év alatt, de különösen az utolsó 30 évben — bekövetkezett gazdasági strukturális változás azonban számottevő, melynek hatására a női termékenység igen erőteljesen reagált. A mezőgazdaságban dolgozó, fizikai tevékenységet folytató házas nők termékenységcsökke­nésének nagyobb része (13 %) 1960-ig következett be, de csökkenés van az utóbbi 20 évben is (3, ill. 6%), mely a legutolsó tíz évben még erőteljesebb volt. Elmondható tehát, hogy a 60 év alatt a mezőgazdaságban dolgozó házas nők fertilitása folyamatosan csökken. A nem mezőgazda­ságban dolgozó fizikai foglalkozást folytató házas nők jelentős (34 %-os) termékenységcsökke­nése 1960-ban befejeződött, és azóta kismértékű, de folyamatos emelkedés (6, ül. 5 %) tapasz­talható. Az inaktív kereső házas nők átlagos gyermekszáma 1960-ban és 1970-ben azonos (185) 100 házas nőre jutó mutatót jelzett, mely 1980-ra — feltehetően a gyermekgondozási segélyen levők emelkedésének hatására — 8 %-kal emelkedett. A kereső szellemi foglalkozású házas nők termékenységének csökkenése is számottevő (19 %) volt, azonban az utóbbi 20 évben — hasonlóan a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozá­súakéhoz - körükben javulás tapasztalható. A szellemi foglalkozást folytató házas nők termé­kenysége 1920-ban is jóval alacsonyabb volt, mint a fizikai dolgozó házas nőké (176, ill. 272, száz házas nőre számítva), de fertilitásuk még 1960-ig nagymértékben (31 %) csökkent. 1960 és 1970 között némi (6 %-os) javulás, 1970 és 1980 között már lényegesebb (12 %-os) növekedés tapasztalható. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom