1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A demográfiai jellemzők hatása a termékenységre

végzettséggel rendelkezők termékenységi szintje (100 házas nőre számítva 156 gyermek) 36 %-kal volt kisebb, mint azoké, akik az általános iskola 8 osztályát sem végezték el (100 házas nőre 243 gyermek jutott, ugyanez az arány az általános iskola 8 osztályát végzetteknél már csak 177). Lényegében tehát még a befejezett termékenység esetében is 1980-ban is a legkevésbé iskolázott réteghez tartozó nők szülnek átlagosan kettőnél több élő gyermeket, s a magasabb végzettségek felé haladva a szülések gyakorisága egyre inkább csökken. Az iskolázottsági szint emelkedésének negatív hatását a termékenységre mutatja az 1960. évi megoszlásra standardizált mutató, mely azt jelzi, hogyha az iskolai végzettség megoszlása azonos lett volna az 1960. évivel, akkor a propagatív korú 100 házas nőre az 1980. évi 172 helyett 217 gyermek jutott volna A házas nők termékenysége iskolai végzettség szerint 100 házas nőre jutó gyermek iskolába nem járt általános iskola befejezett Korösszetétel, időpont összesen iskolába nem járt 1-5 6-7 8 középiskolai felsőfokú osztály végzettség 15-49 éves 1960 198 420 268 212 138 125 127 1970 179 449 270 220 149 113 119 1980 172 467 279 224 171 137 135 50—X éves 1960 311 500 353 300 159 157 138 1970 264 439 311 257 168 170 158 1980 223 425 279 227 177 161 156 összesen 1960 232 467 307 239 141 129 128 1970 205 443 295 236 152 118 123 1980 189 443 279 226 172 140 137 Iskolai végzettség szerint vizsgálva a nők gyermekszám szerinti megoszlását az országos arányoktól eltérő képet kapunk. A gyermektelen nők aránya lényegesen magasabb az országos aránynál a felsőfokú végzettséget szerzettek (61 %-kal) és a középiskolai végzettségűek (39 %-kal) körében. A 8 általános iskolát végzettek és az ennél alacsonyabb végzettségűek nem érik el az országos mértéket. Az egy gyermeket szült házas nők megoszlási arányszámai a 8 általános iskolát végzettek és az ennél magasabb végzettségűek esetében egyaránt meghaladják az országos arányt (7, 30, ill. 23 %), míg az alacsonyabb végzettségűek körében ezek a mutatók lényegesen kisebb arányokat jeleznek (általános iskola 6—7 osztályt végzetteknél 22 %-kal, 1—5 osztályt végzetteknél 41 %-kal, iskolába nem jártaknál 67 %-kal alacsonyabb) az országosnál. 23