1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők adatai (1982)
A FIZIKAI SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK DEMOGRÁFIAI ÉS FOGLALKOZÁSI JELLEMZŐI - A szakképzettség és a foglalkozás összefüggései
illetve 10% volt). A két évtizeddel korábbihoz hasonlóan a cipész, cipőfelsőrész-készítő, cipőgyártó szakmával rendelkezők körében is kiemelkedően magas a szakmát elhagyók aránya (1980ban 49 % volt). A könnyűipari szakmák közül a faipari és nyomdaipari jellegű képzettséggel rendelkezők hasznosítják leginkább tanult szakmájukat. 1980-ban az asztalosoknak több, a mintakészítőknek közel négyötöde gyakorolta, vagy a szakmacsoport jellegének megfelelő munkakörben részben hasznosította szakképesítését. Hasonló arányok tapasztalhatók a kézi, gépi szedő, gépmester, könyvkötő szakmával rendelkezők körében is, bár figyelmet érdemel, hogy a kézi, gépi szedők többsége (56 %-a) nem ugyanabban, hanem más nyomdaipari jellegű munkakörben dolgozott. A szakma hasznosításának mértéke egyes könnyűipari szakmákban (Százalék) Könnyűipari szakmák, szakmacsoportok 1960 1980 a megfelelő könnyűipari szakképzettséggel rendelkező fizikai foglalkozásúak közül szakmájukat részben, ill. nem hasznosítók részben hasznosítók nem hasznosítók hasznosítók részben, ill. nem hasznosítók hasznosítók részben hasznosítók nem hasznosítók részben, ill. nem hasznosítók aranya Asztalos 71,6 28,4 81,4 1,517,1 Mintakészítő 74,1 25,9 58,4 18,9 22,7 Papírgyártó, papírfeldolgozó 67,0 — 33,0 Kézi, gépi szedő 27,3 72,7 26,9 55,9 17,2 Gépmester 53,5 46,5 63,3 14,8 21,9 Könyvkötő 71,1 28,9 77,6 3,7 18,7 Fonó 68,4 31,6 36,6 5,7 57,7 Szövő 60,8 39,2 38,8 6,6 54,6 Bőrdíszműves 67,7 32,3 63,7 4,2 32,1 Cipész, cipőfelsőrészkészítő, cipőgyártó 48,3 51,7 49,2 2,2 48,6 Szőrmekikészítő, szűcs 48,9 51,1 62,5 2,3 35,2 Férfi-női szabó 57,7 42,3 49,5 14,5 36,0 összesen 58,3 41,7 56,8 8,6 34,6 A megfigyelt néhány élelmiszeripari szakma közül a húsfeldolgozók és pékek 1980-ban jóval nagyobb mértékben dolgoztak szakmájuknak megfelelő munkakörben, mint két évtizeddel korábban, de a szakmát elhagyók aránya körükben ma is jelentős (1980-ban 39, illetve 33 % volt). Természetesen ez nem minden esetben jelenti egyértelműen azt, hogy a tanult szakma a más jellegű munkakör ellátásában egyáltalán nem hasznosul, mert pl. 1980-ban a húsfeldolgozók 18 %-a kereskedelmi jellegű foglalkozásban dolgozott — zömében bolti eladóként, illetve egy-, kétszemélyes boltvezetői munkakörben —, ahol eredeti szakmájának feltehetően hasznát vette. 22
