1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Lakás adatok I. (1981)

ÖSSZEFOGLALÓ

\ ÖSSZEFOGLALÓ Az 1970-es évtizedben a lakáshelyzet alakulását, a népesség lakáskörülményeinek változását összefoglalóan a következők jellemezték: A lakásállomán

y növekedése a felszabadulás óta az elmúlt évtizedben volt a legjelentősebb, javultak a népesség lakásviszonyai. Az újonnan épitett lakásoknak döntő hányada két- és többszobás. Nagymértékben csökkent az egyszobás lakások száma, javult a lakások nagyság szerinti összetétele, nőtt a lakások átlagos alapterülete. így a laksürüség jóval kedvezőbben alakult, mint a korábbi évtizedben. Ennek eredményeként a zsúfolt, átlagosnál nagyobb laksürüségü lakások száma jelentősen csökkent, de számuk még mindig számottevő. Az al-, illetve ágybérletben lakók száma a felére csökkent. A lakásépítés

t nagymértékben segitette az egyéni kezdeményezés, igy jelentős állami támogatással nagyarányú magánlakásépités folyt. Legkiemelkedőbben az öröklakások és a társasházban levő lakások száma emelkedett, nem sokkal maradt el ettől a lakásszövetkezeti lakások számának gyarapodása. Az állami tulajdonu lakások állománya csak kismértékben nőtt. A tulajdonosi jogcimen használt lakások száma jelentősen növekedett. A lakáspolitikai céloknak megfelelően tovább csökkent - közel felére - a társbérletes lakások aránya, számuk azonban Budapesten még mindig számottevő. A lakások közm

üvei való ellátottság

a és egyéb felszereltség

e jelentős mértékben javult. A fürdőszobával és a vizöblitéses mellékhelyiséggel ellátott lakások növekedtek a legnagyobb mértékben, de nem maradt el ettől a vizvezetékkel, valamint a szennyvízelvezetéssel ellátott lakások gyarapodása sem. A jelentős fejlődés eredményeként lényegesen mérséklődtek a megyék közötti különbségek, de továbbra is kedvezőtlenebb a községek lakásainak felszereltsége^ rrs, . • ; - i , 7 A lakások komfortosság szerint

i összetétele, az újonnan épített lakások jobb felszereltsége, a régi lakások egy részének korszerűsítése, valamint a lakásmegszünések következtében jelentősen javult. így a komfortos lakások száma igen nagymértékben emelkedett, a komfort nélkülieké pedig, több mint egyharmaddal csökkent. A lakásállomány korá

t tekintve kitűnik, hogy nagyobb részük 1945 óta épült

(és kiemelkedő eredmény, hogy az ország lakásai közül minden negyedik, Budapesten és a községekben minden ötödik és a városokban minden harmadik az utolsó tiz évben épitet^új lakás. A lakó

k adatai alapján kitűnik, hogy minden társadalmi-foglalkozási csoportnál csökkent'® r lakások laksürüsége; de még mindig a legmagasabb a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági fizikai háztartásfők lakásaiban, ill. legalacsonyabb az inaktív kereső háztartásfők lakásaiban, az előbbiek lakásainak egynegyede, az utóbbiaknál a lakások közel fele egyszobás és legkevésbé komfortos. 3