1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Lakás adatok I. (1981)

I. LAKÁSHELYZET, A NÉPESSÉG LAKÁSVISZONYAI - A lakások adatai

Ezt az előnyös változást elsősorban az eredményezte, hogy az elmúlt évtizedben épített lakásoknak több mint 90 %-a két- és többszobás volt. A többszobás lakások számának emelkedéséhez és a szobaszám szerinti összetételének javulásához hozzájárultak a szobahozzáépitések és a lakásösszevonások is. Továbbra is a vidéki városokban a legalacsonyabb az egyszobás lakások aránya. Kiemelkedő (52 %) a kétszobások aránya, a háromszobásoké is jelentősen emelkedett 1970 óta, 12 %-ról24 %-ra. A községekben - amellett, hogy itt csökkent a legnagyobb mértékben (39 %-kal) az egyszobás lakások száma, jelentősen nőtt a kétszobások száma és aránya - különösen magas a három- és többszobás lakások számának emelkedése: számuk tiz év alatt több mint kétszeresére (274 ezerrel) nőtt, arányuk jelenleg itt a legmagasabb. Ez a folyamat a községi lakásállománynak területileg differenciált, alapvetően minőségi változását jelzi. Egyes vidékeken, főként az aprófalvas területeken és a tanyás vidékeken a népesség csökkenését a régi, részben egyszobás lakások megüresedése, lebontása kiséri. Ugyanakkor a fejlettebb mezőgazdasági területek és az ipari vonzáskörzetek községeinek jelentős részében megujul a lakásállomány, a lebontott - általában egyszobás - lakások helyébe többszobások épülnek. Budapesten is javult a lakások szobaszám szerinti összetétele, de még mindig kiemelkedően magas (35 %) az egyszobás lakások aránya és az ország településtipusai között itt a legalacsonyabb a két-, illetve a három- és többszobás lakások aránya, 42, illetve 23 %. 1970-ben viszont még Budapesten volt a legmagasabb a három- és többszobás lakás hányada (16 %). A lakások a szobák száma szerint, településtipusonként (Százalék) Településtípus 1 2 3-X Településtípus szobás Településtípus 1970 1980 1970 1980 1970 1980 Budapest 49,0 35,0 35,0 42,0 16,0 23,0 Városok 45, 1 24,0 43,4 52,0 11, 5 24, 0 Községek 45, 5 26, 6 46,4 49,0 8,1 24,4 Összesen 46, 1 27, 5 43, 2 48, 5 10, 7 24,0 A lakások szobaszám szerinti megoszlása a kedvező változások mellett továbbra is jelentős eltérést mutat a megyék között. Az egyszobás lakások részaránya - bár minden megyében csökkent az elmúlt évtizedben - változatlanul az alföldi megyékben a legmagasabb: igy pl. Békés, Bács-Kiskun megyében 32 %. Ugyanakkor legkedvezőbb a Dunántulon, ahol - Somogy megye kivételével - a 25 %-ot sem haladja meg, sőt pl. Tolna megyében mindössze 15 %. A nagyobb lakások számának emelkedését, a lakásviszonyok kedvező változását jelzi a lakáo sok alapterületének jelentős növekedése is. Az egy lakott lakásra jutó alapterület az 1970. évi 51 m 2 2 2 ről tiz év alatt 59 m -re nőtt. Az egyszobás lakások átlagos alapterülete 38 m , a kétszobásoké 60 m , 2 a három- és többszobásoké 82 m volt 1980 elején. 2 Lakás adatok 9