1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 23. Háztartás és család adatok I. (1981)

A HÁZTARTÁSOK ÉS CSALÁDOK NAGYSÁGÁNAK ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Háztartások

Az 1970-es években az átlagos háztartásnagyság - a 100 háztartásra jutó személyek száma minden településtípusban csökkent: a községekben 318-ról 296-ra, a vidéki városokban 290-ről 279-re, Budapesten 254-ről 243-ra. E mutató értéke tehát a fővárosban a legalacsonyabb. A megyéket tekintve az átlagos háztartásnagyság a Csongrád megyei 264 és a Szabolcs-Szatmár megyei 316 fős értékek között mozog. A családból álló háztartások közel 95 %-a egycsaládos, ebből 82 %-ot képviselnek azok a családok, amelyekben sem rokon, sem idegen személy nem él. Az egycsaládos háztartások száma mintegy 8 %-kal több, mint tiz évvel korábban, a kétcsaládosoké 14 %-kal csökkent, mig a három és több családosoké 1970 óta lényegesen nem változott. A kétcsaládos háztartások túlnyomó többségében (93 %-ában) szülők élnek együtt egy lakásban gyermekük családjával. A kétcsaládos háztartások csökkenése jelzi, hogy jelenleg már kevesebb szülő-és gyermek-házaspár kényszerül együtt lakni, mint tiz évvel korábban, vagyis utal a lakáshelyzet javulására is. A családokból álló háztartások családtipus szerinti összetételét vizsgálva - illetve, hogy házaspáros vagy házastárs nélkül élő apa vagy anya gyermekével élő családokból tevődik össze a háztartás - azt tapasztaljuk, hogy az egy családos háztartások közel egyharmada áll gyermek nélküli házaspárból, több mint fele pedig olyan házaspárból, akik gyermekükkel élnek és' 11 %-a olyan család, ahol apa vagy anya él gyermekével. A felmenő rokonsági kapcsolatban élő kétcsaládos háztartások zöme - közel négyötöde - olyan tipusu, ahol szülő-házaspár és gyermek-házaspár él közös háztartásban. Az ilyen háztartásoknak egyötödében házaspár él együtt házastárs nélkül élő szülővel, apával vagy anyával és annak gyermekével. Az oldalági rokonsági kapcsolatban élő kétcsaládos háztartások - általában testvér házaspárból álló családok - 59 %-ában mindkét család házaspár és itt már 35 % az olyan háztartás, ahol az egyik család házaspár, a másik apa vagy anya gyermekével. Elenyésző azoknak a családoknak a hányada, ahol mindkét családból hiányzik a házastárs, ill. mindkettőben apa vagy anya él gyermekkel. A család-háztartások összetétele (Százalék) Család-háztartás összetétele Index: 1980 1970 = 100, 0 Egy családból álló háztartás Ebből: Rokon személy nélkül Rokon személlyel Két és több családból álló háztartás Összesen 93, 6 6,4 100, 0 93, 2 77, 7 15, 5 6, 8 100, 0 94, 5 82, 5 12, 0 5, 5 100, 0 107, 5 112, 6 82, 0 85,8 106, 0 A családból álló háztartásokon belül az egycsaládos háztartások aránya Budapesten (több mint 97 %) és a vidéki városokban (96 %) meghaladja az országos szintet. Az egycsaládos háztartások közül a vidéki városokban nőtt a legjelentősebben (44 %-kal) azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben sem rokon, sem idegen személy nem él. Arányuk is itt a legmagasabb, ami a vidéki városok lakáshelyzetének javulására utal. A többcsaládos háztartások száma és aránya továbbra is a községekben a legjelentősebb, bár számuk az elmúlt évtizedben csökkent. 2 Háztartás és család 9