1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

ÖSSZEFOGLALÓ

- Az aktiv keresők népességen belüli aránya a fővárosban jelentősen, a vidéki városokban mérsékelten csökkent, a községekben viszont egy árnyalattal emelkedett. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottsági szintje a fővárosban a legmagasabb. - Az egyes főbb korosztályokba tartozó aktiv keresők számának 1970-1980 közötti változása - irányát és mértékét tekintve - részben eltért az előző évtizedre jellemző fejlődési tendenciától. A 14-29 éves aktiv kereső fiatalok számának korábbi, viszonylag jelentős gyarapodását az elmúlt évtizedben némi csökkenés váltotta fel, ugyanakkor a munkaképes koron tul dolgozó aktiv keresők számának csökkenő tendenciája felgyorsult. Ez azt eredményezte, hogy az aktiv keresők között az ifjúság aránya némileg, a nyugdijkorhatáron tul dolgozóké pedig jelentősen visszaesett. Az aktiv keresők népességen belüli aránya - 1970-hez hasonlóan 1980-ban is - a 25-39 évesek csoportjában érte el a maximumot. Ebben a korcsoportban a férfiak 98 %-ot meghaladó foglalkoztatottsági szintje jelzi a férfiak gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságát. A gyermekgondozási segély legerőteljesebben a 20-24 éves nők gazdasági aktivitását mérsékelte. A segély igénybevétele miatt munkahelyükről távollevő anyákat is figyelembevéve a 20-24 éves nők 89 %-a tekinthető foglalkoztatottnak. Ilyen számitással a 25-29 éves nők foglalkoztatottsági szintje 93 %, vagyis a nőknek ebben a korcsoportjában a legmagasabb. A nem mezőgazdasági termelő ágakban dolgozók korösszetétele a legkedvezőbb. Ezekben az ágakban legmagasabb az ifjúsághoz tartozó 30 éven aluliak aránya (36 %), emellett jelentős a 30-39 évesek hányada is (26 %). Ugyanakkor továbbra is a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók korstrukturája a legkedvezőtlenebb; az itt dolgozó aktiv keresők több mint fele 40 éven felüli. A fizikai foglalkozásúak között mind a 30 éven aluli fiatalok, mind a 30-39 évesek aránya kissé emelkedett, igy némi "fiatalodás" tapasztalható körükben. A nem fizikai (szellemi) munkakörben dolgozók között is mérsékelten emelkedett a 40 éven aluliak aránya, ami viszont kizárólag a 30-39 évesek számának erőteljes gyarapodásából adódott. - A népesség iskolázottsága terén tapasztalt általános javulás az aktiv keresők körében erőteljesebben jelentkezett, mivel a demográfiai csere során a kiöregedett, alacsonyabban iskolázott rétegeket mind képzettebb fiatalok pótolták. A közép- és felsőfokú végzettségűek számszerű gyarapodása az 1970-es években volt a legjelentősebb, de a növekedés mértéke a korábbi évtizedhez képest visszaesett. Ezzel egyidejűleg jelentősen emelkedett a szakmunkásképző iskolai, illetve középfokú szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma is. 1980-ban az aktiv keresőknek már 46 %-a legalább középfokú végzettséggel rendelkezett, szemben a tiz évvel korábbi 27 %-os aránnyal. Az aktiv kereső nők között továbbra is jóval erőteljesebben emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűek száma, mint az aktiv kereső férfiak körében. Az iskolázottsági szint javulása minden népgazdasági ágban éreztette hatását. Különösen jelentős volt a fejlődés a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén, ahol 1970-ben az aktiv keresőknek még kétharmada nem rendelkezett befejezett általános iskolai végzettséggel, ma viszont már csak alig több mint egyharmadot tesz ki körükben az ilyen alacsonyan iskolázottak aránya. 4