1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - A foglalkoztatottság nemzetközi áttekintése

A fővárosban lakó aktiv keresőknek 1980-ban a fele tartozott a munkásosztályho

z; ezt megközelítette az értelmiségi és egyéb szellemi rétegbe tartozók aránya (46 %). A decentralizálási folyamat eredményét jelzi, hogy az értelmiségi és egyéb szellemi réteg a többi város aktiv keresőinek is jelentős hányadát (egyharmadát) alkotta, sőt aránya a községekben lakók között sem elhanyagolható (16 %). A szövetkezeti parasztság természetesen csak a községekben jelent számottevő tényezőt, ahol az aktiv keresőknek 22 %-át képviselte. Az aktiv keresők osztály- és rétegtagozódása településtípusok szerint, 1980 (Százalék) Településtípus Összesen Munkásosztály Szövetkezeti parasztság Értelmiségi és egyéb szellemi

3/ Kisárutermelő, kiskereskedő Budapest 100, 0 49,6 2,5 46,2 1,7 Városok 100,0 59,9 4,3 33,7 2,1 Községek 100, 0 58,0 22,2 16,2 3, 6 Ország összesen 100, 0 57,0 12,0 28,3 2,7 Budapest 20,3 17, 7 4,2 33,1 12,8 Városok 34, 5 36,3 12,3 41,1 26,9 Községek 45,2 46,0 83, 5 25,8 60,3 Ország összesen 100, 0 100,0 100, 0 100,0 100, 0 a/ Közvetlen termelésirányítók nélkül A FOGLALKOZTATOTTSÁG NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉSE Hazánk népességének foglalkoztatottságában az elmúlt évtized során tapasztalt változások bemutatásán tul, érdemes röviden áttekinteni, hogy e vonatkozásban hazánk jelenleg milyen helyet foglal el a KGST országok között, illetve milyen helyzetben van egyes gazdaságilag fejlett vagy közepesen fejlett kapitalista államhoz képest. (Ez utóbbiakkal történt összehasonlítás esetén természetesen figyelembe kell venni az eltérő társadalmi-gazdasági rendszerből eredő különbségeket.) Az értékelésnél a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat vettük figyelembe

a/, amelyek ugyan különböző jellegű adatforrásokból származnak és az időpontot tekintve is kissé eltérnek a magyar népszámlálás eszmei időpontjától, de a főbb arányok tekintetében e különbségek a tájékoztató jellegű összehasonlítást nem zavarják. Hazánk népességének 47 %-os gazdasági aktivitási szintje a megfigyelt európai KGST országok között viszonylag alacsonynak mondható. Figyelembe kell venni azonban, hogy a gyermekgondozási segélyen levő anyák beszámításával népességünk fele tekinthető foglalkoztatottnak, s ily módon a/ Adatforrás: Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Évkönyve (1980); KGST Évkönyve (1980) 48