1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Az aktiv keresők összetétele népgazdasági ág és társadalmi szektor szerint

növekedéséből 51 ezer a vidéki városokban, 52 ezer a községekben realizálódott, a fővárosban tapasztalt 2 ezres csökkenés mellett. A kereskedelmi hálózat fejlesztése - az ágazat jellegéből adódóan hozzájárult a vidéken lakó, főleg a községekben élő nők foglalkoztatási lehetőségeinek bővüléséhez. Az építőipar aktiv keresőinek tiz év alatti 43 ezres állománynövekedése is nagyrészt a vidéki létszámot gyarapította. Ebben a népgazdasági ágban dolgozó fővárosi lakosok száma 1970 óta mindössze 4 ezerrel nőtt, míg a vidéki városokban élőké 24 ezerrel, a községekben lakóké pedig 15 ezerrel lett több. Hasonló tendencia érvényesült a szállítás és hírközlésben dolgozók 49 ezres többletének főbb településtípusok szerinti megoszlásában (a növekedés a fővárosban 9 ezer, a vidéki városokban 22 ezer, a községekben 18 ezer fő volt). A vidéki szolgáltató-hálózat, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és kulturális ellátás jelentős - bár nem minden területen kielégítő - fejlődése jut kifejezésre abban, hogy a szolgáltatás jellegű ágakban az aktiv keresők számának tiz év alatti 235 ezres növekedéséből fele arányban a vidéki városok részesültek, egyharmad rész pedig a községi létszámot gyarapította. A kereskedelemhez hasonlóan ez is fontos szerepet játszott a vidék munkaképes korú női népességének társadalmi szempontból hatékonyabb foglalkoztatásában. Tiz évvel ezelőtt a szolgáltatás jellegű ágak aktiv keresőinek 68 %-a, jelenleg 72 %-a vidéki lakos. A jelzett folyamatok eredményeként az elmúlt évtized során a főbb településtípusokat tekintve is jelentősen módosult az aktiv keresők ágazati strukturája. A legjellemzőbb változás az volt, hogy a fővárosban erőteljesen, de a vidéki városokban is mérsékelten visszaesett az iparban dolgozó aktiv keresők aránya, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy a vidéki ipartelepítés mellett a munkaerőigényesebb szolgáltatás jellegű ágazatok fejlődése felgyorsult, továbbá a kereskedelem, valamint a szállítás és hírközlés bővítése is jelentós munkaerőigényt támasztott. Ily módo

n Budapesten és a vidéki városokban az arányok - kisebb-nagyobb mértékben - ez utóbbiak javára tolódtak el. A községekben is jell

emző volt ez a tendencia, de itt az aktiv keresők között az iparban dolgozók aránya kissé tovább emelkedett, ugyanakkor jelentőse

n (43 %-ról 33 %-ra) csökkent a - zömében községi lakosságot foglalkoztató - mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozók hányada. Az aktiv keresők összetétele népgazdasági ágak szerint, településtípusonként (Százalék) Településtípus Összesen Ipar Építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Szállítás és hírközlés Kereskedelem Vízgazdálkodás Nem anyagi ágak együtt 1970 Budapest 100, 0 45,4 9,3 1,9 8,6 12,0 0,7 22,1 Városok 100, 0 43,8 7,7 11,8 7,4 8, 8 1,3 19,2 Községek 100, 0 27,2 6,4 43,2 6,6 5,4 1,3 9,9 Összesen 100, 0 36,3 7,4 24,4 7,3 7,9 1,2 15,5 1980 Budapest 100, 0 34,8 10,3 3,6 10,2 12,8 0,8 27, 5 Városok 100, 0 39,7 8,1 8,6 7,7 10, 6 1,8 23, 5 Községek 100,0 29,3 7,2 32,9 7,6 7,8 1,6 13,6 Összesen 100, 0 34, 0 8,1 18,6 8,1 9, 8 1,5 19,9 31