1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Az aktiv keresők összetétele népgazdasági ág és társadalmi szektor szerint

A nők foglalkoztatásának fokozódása szinte minden népgazdasági ágban éreztette hatását. Igaz, hogy az elmúlt évtized alatt az ipar, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kivételével, a többi népgazdasági ágban mind a férfiak, mind a nők száma gyarapodott, de a növekedés mértéke a nőknél általában jóval erőteljesebb volt, mint a férfiak körében (különösen, ha számításba vesszük a gyermekgondozási segélyen levő nőket. is). Az 1970-es évek folyamán az egyes népgazdasági ágakban dolgozók nemek szerinti össze­tétele eléggé eltérő módon alakult. Az iparban dolgozó aktiv kereső férfiak száma 87 ezerrel (8 %-kal), a nőké viszont csak egy árnyalattal (2 ezerrel) csökkent, igy az ipar aktiv keresői között mérsékelten emelkedett a nők, s ennek megfelelően visszaesett a férfiak aránya (ez utóbbiak 1970-ben 58, 1980-ban 56 %-ot képvi­seltek az iparon belül). Ez a tendencia erőteljesebben jelentkezik, ha figyelembe vesszük, hogy az iparból a gyermekgondozási segélyre távozott nők száma tiz év alatt közel megkétszereződött. Velük együtt számolva az iparban is emelkedett a női foglalkoztatottak száma, a férfi-nő arány pedig az évtized során 56-44-ről 52-48 %-ra módosult. Az építőipar aktiv keresőinek száma mindkét nemnél emelkedett, de a növekedés mértéke a nőknél jóval erőteljesebb (29 %) volt, mint a férfiaknál (8 %). E területen azonban továbbra is leg­alacsonyabb a női foglalkoztatás szintje (18 %), ami a gyermekgondozási segélyen levők beszámításá­val sem változik érdemlegesen (20 %). A szállitás és hirközlés területén is jobban emelkedett a nők száma (26 %-kal), mint a fér­fiaké (10 %-kal), de ez csak kismértékben befolyásolta a férfiak túlsúlyát ebben a népgazdasági ágban (a férfiak aránya 1970 óta 78 %-ról 75 %-ra csökkent). A kereskedelemben - ahol hagyományosan magas a női foglalkoztatás - az aktiv keresők kö­zött tovább emelkedett a nők túlsúlya (61 %-ról 63 %-ra), annak ellenére, hogy tiz év alatt háromszo­rosra növekedett a gyermekgondozási segélyen levők száma. Ez utóbbiakat is figyelembe véve jelen­leg a kereskedelemben dolgozók kétharmada női munkavállaló. A vízgazdálkodás területén volt ugyan a legdinamikusabb az aktiv kereső nők számának gyarapodása (52 %), de ez számszerűen mindössze 6 ezer fős növekedést jelentett. Ezzel egyidejűleg a férfiak állománya is viszonylag jelentős mértékben(24 %-kal) emelkedett, igy a férfiak - csökkenő arányuk ellenére - erős többséget (77 %-ot) képviselnek az adott népgazdasági ág aktiv keresői kö­zött. A szolgáltatás jellegű ágak közül a személyi és gazdasági szolgáltatás területén viszont az aktiv kereső férfiak száma gyarapodott jóval erőteljesebben (66 %-kal), mint a nőké (2 8 %-kal), igy ez utóbbiak népgazdasági ágon belüli súlya tiz év alatt 55 %-ról 49 %-ra csökkent. A visszaesés mérsékeltebb, ha figyelembe vesszük, hogy itt 1970 óta négyszeresre emelkedett a gyermekgondozá­si segélyt igénybe vevők száma, velük együtt a nők aránya jelenleg 52 %. A kiemelkedően sok nőt fog­lalkoztató egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások területén sokkal dinamikusabb volt az aktiv kereső nők számának emlekedése (48 %), mint a férfiaké (26 %), ezáltal a nők jelentős túl­súlya tovább növekedett (69 %-ról 73 %-ra). A gyermekgondozási segélyen levők beszámitásával je­lenleg itt a munkavállalók háromnegyede nő. A közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások ága­zatban a férfiak száma alig, a nőké 14 %-kal nőtt, igy ez utóbbiak ágazaton belüli 1970. évi kétötödös aránya 43 %-ra módostilt. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom