1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 21. Demográfiai adatok (1981)
ÖSSZEFOGLALÓ
A nők családi állapot szerinti megoszlása hasonló a férfiakéhoz és az abban bekövetkezett módosulások alapirányzatai is figyelemre méltó azonosságot mutatnak. így a házasságban élők részaránya egy 1960-ig emelkedő tendencia után, a legutóbbi két évtizedben 64 % körül stabilizálódott. A férfiakénál alacsonyabb hányad az özvegyek nagyobb viszonylagos súlyával magyarázható; az ilyen családi állapotúak részesedése a nők között 16, 3 % volt 1980-ban, magasabb, mint bármikor korábban. Csökkenő és igen alacsony a hajadonok részaránya: mindössze 13,8 %. Az elváltak viszonylagos súlya viszont tartósan és fokozatosan nő: 1949-ben 1, 6-, 1960-ban 2, 6, 1970-ben 3,8, mig 1980-ban már 5, 6 %-át adták a női népességnek. Az elváltak viszonylagos súlya a nők körében mindig nagyobb volt, mint a férfiak között. A jelenség arra utal, hogy az elvált nők nehezebben kötnek újra házasságot, mint az elvált férfiak. Mind a férfiak, mind a nők között a 35-49 évesek körében a legmagasabb az elváltak részaránya. Az élveszületett gyermekek számára vonatkozó adatok a termékenysé g tartós és fokozatos csökkenését tükrözik. A 100 házas nőre jutó élveszületések száma (a népszámlálás időpontjáig bekövetkezett összes élveszületés száma alapján számitott mutató) az 1920. évi 362-ről 1980-ra 189-re ^Csökkent. A jelen megítélése szempontjából elsősorban jelentőséggel biró legutóbbi három évtized alapirányzatát az 1949., 1960. és 1970. évi népszámlálás házas termékenységi arányszámai mutatják (100 nőre számitva 257, 232 és 201). A termékenység csökkenése abból adódik, hogy általánossá vált a kiscsalád eszmény, leginkább a két és legfeljebb ritkán a három gyermek vállalása. Tovább emelkedett a népesség iskolázottság i szintje. Az 1970 és 1980 közötti évtizedben a népesség iskolai végzettségének alakulását az alábbi tényezők befolyásolták: növekedett a népesség iskolázottsági igénye; egyre több korosztályban érvényesült a 16 éves korig meghosszabbitott tankötelezettség; a közép- és felsőfokú iskolázottak közé beléptek az 1950-es évek első felében született nagylétszámu korosztályok; összekapcsolódott az iskolán kivüli szakképzés az általános iskolai tanulmányok munka melletti befejezésével; az idős korú népesség általános növekedésén belül fokozatosan halnak ki a legkevésbé iskolázottak, a legmagasabb korúak közé tartozó személyek, ezért ebben a korcsoportban is csökken a rendkivül alacsonyan iskolázottak száma. Bár a magasabb végzettségűek állománya szám szerint az 1970-es évtizedben nőtt a legjelentősebben, a növekedés aránya a korábbi évtizedhez képest visszaesett. A nők között továbbra is jóval erőteljesebb a közép- és felsőfokú végzettségűek számának emelkedése, mint a férfiaknál, igy a nemek iskolázottsága közötti különbség tovább mérséklődött. A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül leginkább a közgazdasági, az oktatási, tudományos, közművelődési, valamint a műszaki jellegű végzettségűek száma emelkedett. A népesség iskolázottsági szintjében településtípusonként még mindig igen jelentős különbségek vannak. 5
