1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 21. Demográfiai adatok (1981)

A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - A népesség településtípus szerinti megoszlása

A városok népességnövekedésének másik oka a természetes szaporodás kedvező alakulása, mely függvénye a vándormozgalom által kiváltott népességszerkezet-változásnak. A vándorlásból döntően a fiatal korosztályok vették ki a részüket, melynek hatására megváltozott a népesség korösszetétele: a városokban növekedett a fiatalabb, a községekben az öregebb korosztályok aránya. A szülőképes korú nők városba költözése emelte a városi születési arányszámot, a népesség fokozatos elöregedése viszont a községekben növelte a halálozási arányt. A vidéki városok lakosságának természetes szaporodása az elmúlt évtizedben 7,2 %, a községeké 3,4 % volt. Ehhez járult még a városok9, 9%-os vándorlási nyeresége, illetve a községek 7,3 %-os vándorlási vesztesége. A gyors városi koncentrációs folyamat természetesnek tekinthető, ha figyelembe vesszük az ország gazdasági szerkezetének változásait. Mégis ugy tűnik, hogy a népességtömörülés túlzott, hiszen 23 felsőfokú funkciót ellátó nagyobb vidéki város (beleértve a megyeszékhelyeket is) népessége az elmúlt tiz esztendő alatt csaknem 20 %-kal nőtt, mig az ország népessége csak 3,8 %-kal. Az ország községi népessége az elmúlt évtizedben tovább csökkent, bár kisebb mértékben, mint az ezt megelőző évtizedben. A csökkenés mértéke a település lélekszámával forditva arányos: minél kisebb a település, annál nagyobb a lakosságának csökkenése. A népesség számának változása településtípusonként Tényleges szaporodás, ill.fogyás (-) 1960-1969 Tényleges Természetes Vándorlási különbözet Településtípus Tényleges szaporodás, ill.fogyás (-) 1960-1969 szaporodás, illetve fogyás (-) Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás, ill.fogyás (-) 1960-1969 1970 - 1979 1 000 fő Budapest 218 58 0 58 Városok 477 533 223 310 Községek - 333 - 204 177 - 381 Százalék Budapest 12,2 2,9 0,0 2,9 Városok 18,1 17,1 7,2 9,9 Községek -6,0 -3,9 3,4 -7,3 Budapest 1970-1979 közötti tényleges szaporodása egyharmadát sem teszi ki az előző évtizedben tapasztaltnak, viszont a vidéki városok népességnövekedése számszerűleg több mint egytizeddel nagyobb az 1960-as években jelentkezettnél. Más szóval a városi népességnövekedés volumenéből 1960-1969 között egyharmad, a legutóbbi évtizedben egytized jutott a fővárosnak. A községi népesség fogyása kevesebb mint kétharmada az 1960-1969 közöttinek. Budapest népességnövekedése az utóbbi évtizedben is kizárólag a vándorlási többletre vezethető vissza. A vidéki városok népességgyarapodásának mintegy háromötöde vándorlásból adódott. A községek 7 %-os vándorlási veszteségét csak részben ellensúlyozta a 3 %-os természetes szaporodás. 12