1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 15. Szabolcs-Szatmár megye adatai (1981)
A fogalmak magyarázata
Az adatok időbeli változásainak bemutatása érdekében az 1970. és 1980. évi lakó-, illetve állandó népességre vonatkozó eredmények korábbi, a jelenlevő népességet tartalmazó adatokhoz kerültek viszonyításra. A lakónépességi adatokat az 1970. évre vonatkozólag a jelenlevő népesség szintjére korrigáltuk. A megyei adatok ezért nem minden esetben felelnek meg az 1970. évi kötetben közölt eredményeknek. TERÜLET Belterüle t a városnak vagy a községnek az általában nem mezőgazdasági és erdőgazdasági területeit magában foglaló része, amelynek határát a város, illetve község általános rendezési terve tartalmazza. A belterület a beépitett és a közterületeken (ut, utca, tér, park stb.) kivül kiterjed a telekalakításra és beépítésre felhasználható részekre is. A városnak, illetve községnek több belterülete is lehet. Központi belterület ként tartják nyilván azt a belterületi egységet, amelynek területén találhatók a város (község) igazgatási szervei és általában az ellátó intézményeinek többsége. Egyéb belterület ek a központi belterülettel földrajzilag össze nem függő azok a város-, illetve községrészek, amelyek fejlesztése (beépités, telkeinek, ellátó intézményeinek kialakítása stb,) a belterületre érvényes szabályok alapján történik. Külterüle t a város, illetve község államigazgatási határa, valamint a központi és egyéb belterületi határ közötti része. Ezek általában mezőgazdasági müvelés alatt álló és erdőgazdasági területek. KÜLTERÜLETI LAKOTTHELY A város, illetve község külterületén található - általában kisebb népességszámu - település. Települési formáját tekintve lehet magányos (pl. őrház, egymagában álló tanya), csoportos (pl. tanyacsoport, bokortelepülés, üzemi lakótelep), faluszerü utcás település stb. Olyan külterületen, amelyen a tanyák sűrűbben fordulnak elő, azok nem külön-külön, hanem összevontan (körzetenként) képeznek egy-egy külterületi lakotthely egységet. Azok a külterületek, amelyeken legalább egy lakó- vagy intézeti épület áll és az eszmei időpontban lakónépesség nem volt, szintén szerepelnek a külterületi lakotthelyek között. NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyá s az adott területen két egymást követő népszámlálás alkalmával számba vett népességszám különbözete. Az 1870-1890. évi népszámlálások között a polgári népesség, az 1900. évi népszámlálástól az összes népesség tényleges szaporodása. Az 18911900 közötti időszak tényleges szaporodási adata csak a polgári népességre vonatkozik, emiatt eltér az 1890. és az 1900. évi népességszám közötti különbözettől. 4
