1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása

fűtéssel /ebből többségében távfűtéssel/; 24 %-a egyedi gáz; 15 %-a villany, vagy olaj fűtéssel volt ellátva és egyharmadát fűtötték hagyományos fa vagy széntüzelésű fűtési berendezéssel. A munkásosztályhoz tartozó lakók 70 %-a, a szövetkezeti parasztsághoz tartozóknak 44 %-a, az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozóknak 91 %-a, a kisárutermelő, kiskereskedő réteghez tartozóknak 68 %-a lakik komfortos lakásban. Jellemző, hogy a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak lakásainak komfortfokozata az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, függetlenül attól, hogy melyik társadalmi csoporthoz tartoznak. így a munkásosztályhoz tartozó mezőgadzasági foglalkozásuaknak csak 43-, a szövetkezeti parasztsághoz tartozóknak 37-, a kisárutermelőknek mindössze 32 %-a lakik komfortos lakásban. A lakások lakóinak korösszetétele arra utal, hogy a komfortos lakások közel felében fiatal és középkorú összetételű családok, mig a komfort nélküliek 29 %-ában csak öregkoruak laknak. 1980 elején az egyszobás lakások 91 %-ában egy háztartás lakik, ezen belül 39 %-ában általában egyedülállók, úgynevezett nem család-háztartásban élők laknak. Az öss zes lakás 69 %—at lakó egycsalados haztartások lakasainak többségé - 56 %-a - kétszobás; egyszobás lakásaik aránya 15-, a három- vagy többszobás lakásoké 29 %. A két- vagy több család-háztartás által használt lakásoknak viszont már közel kilenctizede két- vagy többszobával rendelkezik. A legtöbbnyire egyedülálló személyek alkotta nem család-háztartások lakásainak több mint fele egyszobás. A város belső tagozódása Az 1980. évi népszámlálás a város belterületét 10 alkerületre, ezen belül 33 városrendezési körzetre tagolta, ahol a város lakónépességének 98,4 %-a él. A következőkben összevontabban - a város funkcionális tagozódásának megfelelően - mutatjuk be az egyes városrészek"'"'' főbb jellemzőit, a népszámlálási adatok felhasználásával. A város központj

a a belváros a Kapós folyótól északi irányban enyhén emelkedő fennsik alsó harmadában épült fel és egészen a legutóbbi évtizedekig a Kossuth tér tornyai /templom és városháza/, valamint a klasszicista megyeház épülete uralta a várost és a várossziluettben érzékeltette a település központját. 1980-ban a lakónépesség valamivel több mint egytizedének a lakóhelye és a fontosabb intézmények központja, kereskedelmi centrum. Közepesen beépitett terület, a lakóházaknak mintegy harmada emeletes . A belső lakóterüle

t részben városias alacsony beépitésü, a népesség 17 %-ának lakóhelye. Itt még számos, fontos központi szerepkört ellátó intézmény található /Megyei Kórház, Gépipari Szakközépiskola, gimnázium, Szakmunkásképző Intézet stb./. 1/ Az egyes városrészek pontos körülhatárolása a módszertani megjegyzésekben, illetve térképvázlaton került ismertetésre. 39