1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyainak alakulása

előtérbe a minőségi igények kielégitése is és számottevőbb volt a nagyobb alapterülettel épitett lakások hányada, 2 _ 2 A lakott lakások 7 %-a 30 m alatti, ebből 453 lakas alapterülete a 20 m -t 2 sem érte el. A lakások több mint kétharmada 40-79 m alapterületű. A lakott lakások állományának növekedése jóval meghaladta a lakások lakónépességének növekedését és ez kedvezően hatott a laksürüség alakulására. 1980 elején a lakások lakóiból 8 800 személy, a lakók egynyolcada élt egyszobás lakásokban, mintegy fele kétszobásban, közel a kétötöde pedig három és többszobás lakásban. A lakott lakások laksürüségének alakulása lakásnagyságcsoport szerint 1980 Megnevezés öszszesen 1 2 3 4-x öszszesen 1 2 3 4 -x Megnevezés öszszesen szobás öszszesen szöbás, % Lakások összesen 21 936 4 308 11 078 5 566 984 100,0 19,6 50,5 25,4 4 ,5 Lakók összesen 68 813 8 788 33 894 21 679 4 452 100,0 12,8 49,2 31,5 6 ,5 100 lakásra jutó lakók száma 314 204 306 389 452 A lakásállomány emelkedési ütemét jóval meghaladó szobaszám növekedés is kedvezően alakitotta a lakásviszonyokat. A szobákra számitott laksürüség jelentősen javult: 1980-ban 100 szobára átlagosan 146 lakó jutott, 26 %-kal kevesebb mint tiz évvel korábban. A laksürüség - több szempontot is figyelembe véve - a vidéki városok országos átlagához hasonlónak Ítélhető, bár a 100 lakott lakásra vetitett lakók száma /314/, nagyobb mint a megfelelő /306/ országos átlag. Viszont a 100 szobára jutó lakók száma 4 fővel kevesebb a vidéki városok átlagánál. Ugyanakkor Kaposvár lakásainak valamivel 2 kisebb atlagos alapterülte folytán egy lakóra átlagosan 18 m - a vidéki varosok or2 szágos átlagánál 1 m -rel kevesebb - lakásterület jut. A LAKÁSOK HASZNÁLATI JOGCÍME, TULAJDONI JELLEGE Az 19 70-es évtizedben a lakások használati jogcimében a városok és községek közötti különbségek mérséklődtek. Minden településtípusnál csökkent a főbérleti lakások aránya és nőtt a tulajdonosi jogcimen lakottaké. Ez utóbbiak száma az 1970. évinek közel a másfélszeresére emelkedett, és arányuk 57 %-ról 65 %-ra változott. A főbérleti lakások száma ugyanakkor alig 5 %-kal nőtt, arányuk a tiz év alatt 42-ről 35 %-ra csökkent. A társbérleti lakások száma a háromnegyedére visszaesett, számuk /34/ és arányuk /0,2 %/ napjainkban már egyaránt jelentéktelen. 35