1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

/A foglalkoztatás szempontjából a mezőgazdaság ekkor már lényegesen kisebb szerepet játszott, az ágazat aktiv keresőinek hányada mintegy 6 %-ot tett ki./ Az ipar vezető szerepén belül is a könnyűipar, a gépipar és az élelmiszeripar súlya volt számottevő: az ipari aktiv keresők 33, 30, ill. 24 %-a, együttesen 87 %-a e három fő ágazatban tevékenykedett. Az iparfejlesztés és a város népességének növekvő igénye kapcsolódó létesítményként számos olyan kommunális, szociális és kulturális objektum létrehozását tette szükségessé, amely elősegítette a város fejlődését. A nagyobb mértékű lakásépítés is 1965 után indult meg. A III. és a IV. ötéves tervidőszaki fejlődésre elsősorban a mennyiségi növekedés volt a jellemző. A kormány által 1971-ben elfogadott Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció Kaposvárt felsőfokú központi szerepkörű feladatok ellátására jelölte ki. E funkció minél teljesebb ellátása érdekében kitűzött fejlesztések is elősegítették Kaposvár további dinamikus fejlődését. Az V. ötéves tervidőszakban - a mennyiségi szempontok mellett - mindjobban előtérbe kerültek a minőségi követelmények is. A központi funkciók erősödésével a városban lakók életkörülményeinek javítását szolgálta a nagytérségi vezetékrendszerek /viz, gáz/ kiépitése, számos kereskedelmi, kulturális és egészségügyi fejlesztés. Az u-tóbbi két évtizedben bekövetkezett erőteljes fejlődést tükrözi a város népességszámának alakulása: a lakosság száma a századforduló utáni 6 évtized alatt a kétszeresére, az ezt követő két évtizedben pedig másfélszeresére emelkedett. Jelenlegi területén Kaposvár lakossága 1900-ban még alig 23 ezer, 1960-ban 48 ezer, 1980-ban több mint 72 ezer fő volt. A lakosság számának e gyors ütemű növekedése a város népsűrűségét ugrásszerűen 2 növelte, az 1 km -re jutó lakosok száma 1949-ben 763, 1960-ban 987, a hatvanas évek végén pedig már a főváros után a legnagyobb, 1 212 fő volt. A város területe az 19 70 előtti 100 év alatt alig változott. Csupán Kaposszentjakab község 1950-ben történt Kaposvárhoz csatolása emlitésre méltó, amikor a város területe 42,2-ről 44,0 km -re nőtt. E városrész a későbbiekben szervesen csatlakozott a várostesthez és a családiházas épitkezés területi gondjait enyhítette. Kaposvár környezetében a hatvanas években az agglomerálódás jelei még alig észlelhetők, a város fejlődését gátló területi korlátok azonban sürgős megoldást követeltek. így került sor 1970. VII. 1-én Kaposfüred és Toponár, majd 1973-ban Töröcske Kaposvárhoz csatolására. Ez együttesen alig négy- és félezer fővel növelte a város lakosságát, a város területe viszont a korábbinak két- és félszeresére, 112 km -re bővült és ezáltal a város népsűrűsége /fő/km / 646-ra változott, amellyel a megyeszékhelyek között közepes helyet foglal el. Bár ez utóbbi 3 kapcsolt településrész lakóterülete 4-5 kilométerrel elkülönül a város központi belterületétől, nem képez azzal szerves egységet,, a város további fejlődése szempontjából jelentős, mert enyhültek a napjainkban különösen szorgalmazott magánlakás épitkezés területgondjai. 2 Kaposvár 9