1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása

A város bslső tagozódása A mai Debrecen a történészek szerint mintegy 1 000 év fejlődésének eredménye. Az egyes időszakok a város nagyságát és belső szerkezetét - többnyire ma is nyomonkövethetően - megváltoztatták. A fejlődés egyes szakaszaiban a városrészek funkcionálisan is elkülönültek egymástól, az azonos tevékenységek többé-kevésbé a város meghatározott helyeire koncentrálódtak. Ezáltal városközpont, különböző jellegű lakóhelyek, gazdasági, kulturális, üdülő stb. területek alakultak ki. A jellegükben különböző városrészek, de sok esetben még a megegyezőek is eltérő népességi, gazdasági, infrastrukturális különbségeket mutatnak. Ezért a városfejlesztés célszerű megítélésének segitése érdekében szükségesnek tartottuk a város különböző részeinek vizsgálatát, ezen belül is a különbségek, főleg az elmaradottabb térségek problémáinak feltárását. E feladatunknak eleget téve a VÁTI által kialakitott városrendezési körzetek, valamint a saját helyi tapasztalataink együttes felhasználásával Debrecen várost az alábbiakban megjelölt- 9 nagyobb területi egységre bontottuk: DEBRECEN VÁROSRÉSZEI: 1. Városközpon

t a főutcát és az abból nyiló utcák elejét foglalja magába. Funkciói közül a közigazgatási és a kereskedelmi a legjellemzőbb. Továbbá erre a területre koncentrálódott a kulturális, a pénzügyi intézmények és az egészségügyi járóbeteg ellátó létesítmények jelentős része is. 2. A belső lakóterüle

t a városközpontot csaknem körülölelő elsődlegesen lakóhelyül szolgáló néhány - kisebb területigényű, környezetére nem ártalmas - ipari munkahellyel és az alapfokú kereskedelmi egységeken kivül - kisebb területi vonzással is rendelkező - szakboltokkal is rendelkező terület. 3. Külső lakóterüle

t a belterület legnagyobb egysége. Főleg családiházas beépitésü lakóhely. A belső lakóterülettől délre és nyugatra, valamint a térség nyugati részén kisebb koncentráltságu, a többi részén szórtan elhelyezkedő ipari termelő egységek találhatók. A külső lakóterület lényegében a helyi fogalmak szerinti telepek, kertek együttese, amelyek több - elsősorban alapfokú ellátás - vonatkozásában különálló zárt egységet alkotnak. Jelen esetben minden egység külön vizsgálatára - nagy számuk miatt - nem kerülhetett sor, ezért esetenként a szomszédos kisebb területeket összevontan tárgyaltuk. 48