1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

Az elváltak száma mind a férfiak, mind a nők körében több mint másfélszeresére emelkedett 1970-1979 között. A nők között azonban az elváltak aránya nagyobb, mint a férfiaknál. Az elváltak magas számát a válások emelkedése mellett befolyásolta az is, hogy csökkent az ujraházasodások gyakorisága. Az özvegyen maradt férfiak és nők száma nagyobb, mint az előző népszámlálás idején, amiben szerepet játszik a 70 év felettiek számának erőteljes növekedése. A házasságban élők száma és hányada is növekvő tendenciát mutat. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása nemenként 1930-1980 /Százalék/ ÉV Férfi Nő ÉV nőtlen házas özvegy elvált hajadon házas özvegy elvált 1930 39,4 56,4 3,3 0,9 33,9 49,9 14,1 2,1 1941 40,3 55,1 3,6 1,0 32,0 51,6 14,3 2,1 1949 31,9 63,3 3,5 1,3 25,9 55,9 15,8 2,4 1960 24,7 71,0 2,7 1,6 20, 5 61,2 14,5 3,8 1970 28,5 66,7 2,3 2,5 23,8 57,7 13,2 5,3 1980 23,5 69,9 2,6 4,0 19,0 60,2 13,4 7,4 Megyén belül hasonlitva az tapasztalható, hogy Debrecenben, mint nagyvárosban a megyei átlagot meghaladja a nőtlenek és hajadonok, valamint az elváltán élők, elsősorban az elvált nők részaránya. A házas nők és férfiak, valamint az özvegyek aránya viszont a megyei átlag alatt van. Ugyanakkor a községekben kisebb arányt képviselnek a még egyszer sem házasok, különösen a hajadonok. Az elváltak - elsősorban elvált nők részaránya sem éri el a megyei átlagot. A házasok - főleg a házas nők - és az özvegyek aránya a megyei átlag felett van. A házas nők termékenység

e tartósan és fokozatosan csökkent, Debrecenben, a megyei és országos tendenciákhoz hasonlóan. Debrecenben a 100 házas nőre jutó élveszületések száma az 1920. évi 335-ről 1980-ra 174-re csökkent. Mindez abból adódik, hogy általánossá vált a kis család eszmény, leginkább a két gyermek vállalása jellemző. A gyermektelen házas nők részaránya soha nem volt olyan alacsony, mint az 1980as népszámláláskor, de ez még igy is magasabb az országos és a megyei átlagnál. A házas nőknek az élveszületett gyermekek száma szerinti megoszlásában az a tendencia érvényesül, hogy elsősorban a két élveszületett gyermekkel rendelkező nők viszonylagos súlya nő, részarányuk 1980-ban megközelítette a 40 %-ot, az 1970. évi 29 és az 1960. évi közel 25 %-kal szemben. Az utolsó két évtizedben csökkent a három élveszületett gyermeket szült nők aránya. A 4 és több élveszületett gyermeket szülő nők száma és aránya egyre csökken, mig 1970-ben közel 11,0 %-ot képviseltek, addig 1980-ban már alig 7 % a részarányuk. 19