1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

Az ipari aktiv keresők száma a korábbi dinamikus növekedés után 1970 óta 19,2 %-kal csökkent, s ugyanilyen arányú volt a mezőgazdaság létszámvesztesége. A többi ágazat jelentősen növelte dolgozóinak számát, mértékét tekintve a növekedés a nem anyagi ágakban volt a legnagyobb. Az aktiv keresők ágazati struktúrájának változását elsődlegesen a nemzedékek közti mobilitás, a pályakezdőknek a nyugdijba lépőkétől eltérő iskolázottsága határozta meg. Nagymértékben csökkent a fizikai munkakörben dolgozók aránya: a 100 fizikaira jutó szellemi foglalkozásúak száma 10 év alatt 52-ről 71-re nőtt. Más településekről 15 175-en jártak be Szegedre dolgozni 1980 év kezdetén. 1980-ban a városban lakók 95,0 %-a háztartásban élt. A háztartások 71,6 %-át családból álló, negyedét egyszemélyes háztartások képezték. Közel 16 000-en éltek egyedül, 19,1 %-kal többen, mint 1970-ben. A népesség 7 9,5 %-a élt családban 1980 elején. A családok 87,8 %-a házaspáros, minden nyolcadik család pedig csonka volt. Az elmúlt évtizedben csökkent a gyermekes házaspárok, nőtt a gyermeküket egyedül nevelők hányada. Az apa nélkül maradt családok száma 35,1 %-kal emelkedett. A város lakásállománya 1980 év elején 58 303 volt,29,0%-kai több, mint 10 évvel korábban. A lakásállomány számszerű növekedése nagyobb volt, mint bármelyik korábbi évtizedben. A 100 lakásra jutó laksürüség 10 év alatt 316-ról 287-re csökkent, a megyei városok között a legkedvezőbb. Csökkent az egyszobás lakások aránya, a lakásállomány több mint fele kétszobás, 2 6,5 %-a ennél nagyobb. 1970 óta nagyobb mértékben épültek személyi tulajdonu lakások, ezzel arányuk a teljes lakásállományból 63,1 %-ra emelkedett. A megyei városok közül csak Debrecenben volt némileg magasabb a személyi tulajdonu lakások aránya. A város lakásállományának több mint fele az utóbbi két évtizedben épült, ezen belül 38.0 % az 1970-es években. A lakások komfortosságát nagyban javitotta, hogy az uj lakások túlnyomórészt teljes felszereltséggel épültek. A komfortos lakások aránya az 1970. évi 36,8 %-ról 70.1 %-ra nőtt. A javulás ellenére a megyei városok többségében a lakások ennél nagyobb hányada komfortos. Csongrád megye népességének 37,4 %-a lakott 1980 év elején Szegeden. Az elmúlt évtizedben a megyén belül itt volt a legnagyobb mérvű a népességgyarapodás. A nők aránya Szegeden magasabb, mint a többi városban, illetve a községekben. A megyeszékhely korstrukturáját a fiatalabb korosztályok a megyei átlagnál nagyobb, az idősebbeknek annál kisebb aránya jellemzi. Szegeden kisebb a nők gyermekvállalási készsége, mint a megye többi részén. Lényeges a különbség Szeged javára az iskolázottság tekintetében: itt a 18 éves és idősebb népesség 34,4 %-a szerzett középiskolai végzettséget, a többi városban 20,0, a községekben pedig 9,5 %-a. A gazdasági aktivitás arányait tekintve nincs nagy különbség Szeged és a megye között. Nagyobbak a különbségek - az eltérő gazdasági szerkezet és településfunkció következtében - az aktiv keresők népgazdasági ágak szerinti megoszlása terén: a megye iparában, épitőiparában dolgozók 42,6 %-a, a mezőgazdaság aktiv keresőinek 10,0 %-a, a többi ágazat létszámának 49,0 %-a lakik Szegeden. 6