1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása

A város belső tagozódása A többi nagyvároshoz hasonlóan a történelmi fejlődés eredményeként Szeged is építészetileg és funkcionálisan elkülönülő részekre tagozódik, (A város belső tagozódását a IV. Grafikonok c. fejezetben térképes ábra mutatja be. ) Az egyes városrészek a beépítettség, a laksürüség, a fejlődés iránya, az ott élő lakosság foglalkozása, korstrukturája, lakásviszonyai stb. tekintetében nagy különbségeket mutatnak. Az elkülönítetten vizsgált városrészek a következők: 1. A belváro

s a történelmi hagyományokat őrző városközpont, melyet a Tisza jobb partján félkörben a Lenin körút határol. 2. A belső városrész, melyet a két körút, a Lenin körút és a nagykörút fog közre. 3. A belső lakóöveze

t, amely a nagykörút és az árviz után épült Körtöltés közötti részt és Újszegedet foglalja magába. 4. A külső lakóöveze

t, mely a második világháború előtt a Körtöltésen kivül létesített, majd a későbbiekben közvetlenül a város széléig épült un. telepeket, mai nevükön a Hattyas-, a Ságvári-, a Béke-, és a Petőfi telepet tartalmazza, továbbá ide tartozik az ugyancsak a Körtöltésen kivüli Szentmihálytelek. 5. A lakótelepe

k (épitésük sorrendjében Odessza, Tarján, Felsőváros, Északi városrész) a belső lakóövezetből kiemelt, jellegzetesen elkülönülő városrészek, melyek az 1960 után megkezdett, de főleg 1970 után tömeges lakásépítkezések során épültek. 6. A csatolt települése

k az 1973-ban Szegedhez csatolt 5 községet - Algyőt, Gyálarétet, Kiskun dorozsmát. Szőreget és Tápét - foglalják magukba. 7. Az ipari terület a városnak a belső és külső lakóövezetből kiemelt összefüggő része, melybe az 1960-as években történt ipari övezetté nyilvánítása óta a meglevők mellé számos ipari üzem, közlekedési telephely, kereskedelmi raktár települt. 8. Az egyetemi városrés

z a belváros és a belső városrész kiemelt összefüggő része, melyben az egyetemi, főiskolai épületek, klinikák valamint kollégiumok találhatók. 9. A külterület. Az elmúlt évtizedben a népessé

g városon belüli elhelyezkedése nagymértékben módosult. A lakótelepekre összpontosuló tömeges lakásépítkezések kapcsán több mint 37 000 fővel nőtt az itt élők száma s egyidejűleg számottevően csökkent valamennyi, a Körtöltésen belül fekvő városrész lakossága. Arányaiban legnagyobb a belváros népességvesztesége, mértékét tekintve pedig legtöbben a belső lakóövezetből költöztek el. (Ebben szerepet játszott, hogy az évtized lakótelepépitkezései a belső lakóövezet szanált területein folytak. ) A város legnagyobb lakótelepén Tarjánban 21 000, az Északi városrészben 13 000, Felsővárosban 10 000 és Odesszában 7 000 fő lakott. A tanyák fokozatos csökkenésével, valamint az Algyő melletti kőolajbányászati barakkmunkásszállások felszámolásával az 1980. évi külterületi népesség az 1970. évinek a felét sem érte el. A külső lakóövezet népessége az 1970. évi szinten maradt, a csatolt településeké 11 'Jókai emelkedett. A népesség nagymérvű városon belüli területi mozgása következtében módosult az egyes városrészek népsűrűsége. Mig 1970-ben a belváros és a belső városrész voltak a város legsűrűbben lakott területei, jelenleg már az uj lakótelepek azok. Itt él a város népességének közel harmada. A lakótelepen élő népesség arányát tekintve a megyei városok közül Miskolc, és Pécs 45-50 % közötti arányával jelentősen megelőzi Szegedet. 43