1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyainak alakulása

A lakások használati jogcimében bekövetkezett változást elsősorban az okozta, hogy 1970 óta nagyobb mértékben épültek személyi tulajdonu, főleg társasházbeli, lakásszövetkezeti, illetve öröklakások. A 10 év alatt épitett lakások közel kétharmada személyi tulajdonu, hatására 1980. január 1-én a személyi tulajdonban levő lakások aránya a lakott lakásállomány 63,1 %-ára emelkedett. A megyei városok közül csak Debrecenben volt magasabb - 63,7 %-a személyi tulajdonu lakások aránya. A személyi tulajdonu lakások körében 65,8 % a családi házak részesedése, 16,1 % társasházbeli vagy öröklakás, 18,1 % lá.káé Szövet keze ti. A személyi tulajdonu lakások viszonylag nagyobb szobaszámuak, mint az államiak, pl. a három- és többszobás lakásoknak több, mint 70 %-a személyi tulajdonban volt. A lakott lakások megoszlása tulajdonjelleg és lakásnagyságcsoport szerint 1980 Tulajdon jelleg Lakások száma 1 2 3 4-X Összes Tulajdon jelleg Lakások száma szobás Összes Tulajdon jelleg Lakások száma lakások megoszlása, % Családi ház 23 377 50, 8 34,8 48,2 62,2 41,5 Társasház, jellegű öröklakás épületben 5 740 1, 8 12,8 13,3 5,4 10,2 Lakásszövetkezeti 6 427 1. 9 15, 9 10,7 2.4 11,4 Személyi tulajdonu összesen 35 544 54, 5 63,5 72,2 70,0 63,1 Állami 20 743 45, 4 36,4 27,7 2 9, 1 36,8 „ tulajdonu Egyéb 61 0, 1 0,1 0, 1 0,9 0,1 Összesen 56 348 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100. 0 A város fejlődését jelzi, hogy az 1980. év eleji lakásállomány 62,5 %-a a felszabadulás után épült, ezen belül 38,0 % a legutóbbi évtizedben, de még mindig jelentős - Pécs után a legmagasabb - a századforduló előtti lakások aránya is. A családi házak 48,4 %-a, a társasházi és öröklakások 97,2 %-a létesült 1945 után, a szövetkezeti lakások közel háromnegyede a hetvenes években épült. Az állami tulajdonu lakásoknak is több, mint a fele 1945 utáni, de 18,5 %-a 3 845 lakás - még 1900 előtti. A különböző korokban épült lakások tulajdonjelleg szerinti összetétele igen eltérő. Az árviz és az I. világháború közötti nagy bérházépítkezés következtében az 1920 előtt épült lakások fele ma állami lakás. A két világháború között a családiház-épités dominált. A II. világháborút követő években viszonylag kevesebb lakás épült, s ezek nagyobb része családi ház volt. 1960 után megélénkült a lakásépítkezés és az utóbbi két évtizedet á szövetkezeti- és öröklakás épités térhódítása jellemezte. A felszabadulás után az egyes időszakokban nagy arányeltolódás mutatkozott az épitett lakások szobaszám szerinti megoszlása terén is. Az egyszobás lakások aránya folyamatosan és jelentősen csökkent, kétszobás lakások a hatvanas években épültek a legnagyobb mértékben, mig az utóbbi évtizedben a három- és többszobás lakások aránya növekedett jelentősen. 39