1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Az 1980. évi népszámlálás eredményeit tartalmazó országos és megyei kötetek sorozatát a Központi Statisztikai Hivatal már az elmúlt évben megjelentette. Az információk további feldolgozása lehetővé tette, hogy a kiadványsorozat folytatásaként a megyeszékhely-városokról külön kötetet adjunk közre. Az elmúlt évtizedekben lezajlott viszonylag gyors urbanizációs folyamat egyik jellemzője volt a megyeszékhelyek népességének rendkivül dinamikus növekedése. Ebben közrejátszott egyrészt a nagymértékű bevándorlás - melynek fő mozgatóereje a területileg koncentrált iparfejlesztés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt - másrészt a közvetlenül határos községeknek a várossal való egyesitése, melyet a területi növekedés iránti igény is motivált. A bevándorlás - mivel a területi mobilitás elsősorban a fiatal munkaképes korú népességet érinti - megváltoztatta a városok népességszerkezetét, ami megnyilvánul a fiatalabb korosztályoknak a korábbinál és az országosnál magasabb arányában és ennek következményeként a természetes szaporodás országos átlagnál kedvezőbb alakulásában. A városok fejlődése nemcsak a népesség demográfiai összetételének, hanem foglalkozási struktúrájának változását is maga után vonta. A hatvanas évtizedben a megyében az ipar és az épitőipar nagymértékben fejlődött. Az elmúlt évtizedben viszont a munkaerő-igényesebb szolgáltató ágazatok fejlődése, továbbá a kereskedelem, a szállitás és hirközlés bővitése következtében mérsékelten visszaesett az iparban dolgozó aktiv keresők aránya, s nőtt a tercier ágazatokban dolgozóké. A népszámlálásokból nyert információk lehetővé teszik, hogy figyelemmel kisérjük é demográfiai, foglalkoztatási folyamatokat, valamint a népesség háztartási és lakásviszonyainak alakulását. Tekintettel arra, hogy a városok épitészeti megujulása, a lakótelepek, ipartelepek, kertvárosok, stb. kialakulása és fejlődése megváltoztatta a városok funkcionális tagozódását, szükségesnek tartottuk a város belső szerkezetének, valamint az egyes városrészekben élő népesség összetételének, helyzetének vizsgálatát is. Kötetünket abban a reményben bocsátjuk az olvasó rendelkezésére, hogy a város múltja és jelene iránt érdeklődők, a városfejlesztési célkitűzéseket meghatározó városi vezetők és tervezők egyaránt hasznositani tudják. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL CSONGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA