1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A háztartások és a családok nagyságának és összetételének változása

A szövetkezeti parasztsághoz, valamint a kisárutermelők, kiskereskedők rétegéhez tartozó népesség a társadalom legelöregedettebb része, 34,4 %-uk 60 évesnél idősebb. Az utóbbi évtizedekben végbement nemzedékek közötti átrétegződés eredményeként a nem fizikai foglalkozásuakhoz sorolt népesség a társadalom legfiatalabb rétege: kétharmaduk 40 év alatti, s mindössze egytizedük életkora haladja meg a 60 évet. A munkásosztályhoz tartozók 60,0 %-a 40 évesnél fiatalabb, s 17,2 % a 60 évesnél idősebbek aránya. A város hagyományosan magas színvonalú oktatási-művelődési kulturája a népesség iskolázottsági szintjében is tükröződik. A magasabb iskolai végzettségű újonnan munkába lépő korosztályok minden társadalmi réteg iskolázottságát emelték, az általános javulás mellett azonban az egyes osztályok, rétegek képzettségi szintje továbbra is jelentős különbségeket mutat. Az aktiv keresők közel négytizede rendelkezett középiskolai, vagy magasabb végzettséggel. A szellemi foglalkozásúak körében 7 9,7 % az ilyen fokú végzettségűek aránya. A munkásosztály aktiv keresőinek 14,4 %-a, ezen belül a közvetlen termelésirányítók 71,0 %-a szintén rendelkezett közép-, vagy felsőfokú végzettséggel, további 26,8 %-uk pedig szakmunkásképző, illetve szakiskola elvégzése utján szerzett szakképzettséget. Jórészt a kormegoszlással összefüggésben a kisárutermelők, kiskereskedők, valamint a szövetkezeti parasztság aktiv keresői mintegy háromtizedének nem volt befejezett általános iskolai végzettsége. E viszonylag kis létszámú csoportok mellett fokozottabban figyelemre méltó és nagyobb jelentőségű a munkásosztályhoz tartozó aktiv keresők 17,8 %-os, több mint 8 000 fős általános iskolai végzettséggel nem rendelkező rétege. A nem fizikai foglalkozásúak körében jelentősen emelkedett a magasabb végzettséggel rendelkezők aránya. Az e rétegbe tartozó aktiv keresők. csaknem egyharmada felsőfokú és közel fele középiskolai végzettségű. Legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya az egészségügyi, kulturális foglalkozásúak között (58,3 %). Legalább középiskolai végzettséggel viszont a műszaki foglalkozásúak rendelkeznek legnagyobb, 91,1 %-os arányban. A vezető, irányitó munkakört ellátó szellemi foglalkozásúak 43,5 %-a felsőfokú, további 41,2 %-a középiskolai végzettségű. A háztartások és csaladok nagyságának és összetételének változása HÁZTARTÁS A városban lakók 95,0 %-a 1980-ban magánháztartásban élt. A háztartások döntő többségét, 71,6 %-át családból álló, negyedét egyszemélyes háztartások képezték. Az elmúlt 10 évben csökkent a háztartások nagysága, mivel egyrészt nőtt az egy családos és az egyszemélyes háztartásokban élők aránya, másrészt a család háztartások valamennyi nagyságkategóriájában csökkent az átlagos létszám. A városban 1980. év elején közel 16 000-en éltek egyedül, 19,1 %-kal többen, mint 1970ben. Az együttélő többgenerációs háztartások száma a változó életmód és lakáshelyzet folytán 44,6 %-kal csökkent. A 100 háztartásra jutó személyek száma a megyei városok közül Szegeden a legalacsonyabb. 5 Szeged 33