1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

A bejárókkal ellentétben az eljárók többsége - 58,5 %-a - nem fizikai munkakörü. Ezen belül magas, 47,7 % az egészségügyi és kulturális dolgozók aránya. A városi foglalkozási szerkezettől eltérően az eljárók 26,3 %-a mezőgazdaságban dolgozott. A társadalom osztály- és rétegtagozódása A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE ÉS AKTIVITÁSA OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZODÁS SZERINT A város mai osztály-, illetve rétegstrukturája részben sok évtizedes hagyományok, részben a háború utáni nagyobb népesség-mozgások, társadalmi változások eredményeként alakult ki. Az utóbbi években az egyes osztályok-rétegek közötti arányeltolódásokat, a korábban erőteljes generáción belüli mozgás csaknem teljes megszűnése, valamint a generációk közötti mobilitás mérséklődése jellemezte. A különböző társadalmi rétegek arányait jobbára már csupán az időszak folyamán fokozatosan csökkenő létszámú, tanulmányait befejező ifjúság szüleikétől eltérő foglalkozási átrétegződése módositotta, s a társadalmi hovatartozást ezek megszerzett szakképzettsége, iskolázottsága határozta meg. A megyeszékhely népességének társadalmi szerkezete emellett a városba költözések, illetve a környező, más társadalmi összetételű agglomerációs községek hozzácsatolása következtében is módosult. Az 1970-es évek első felében még viszonylag nagyobb arányú, azóta viszont igen kis mértékű volt a változás, s inkább csak az egyes osztályokon belül, a tevékenység jellegétől függő strukturális átrendeződés vált jellemzővé. A munkamegosztás, az iskolázottság, a jövedelmi helyzet nivellálódása általában az egyes osztályok, rétegek egymáshoz való közelitése irányába hatottak, azonban továbbra is számottevő eltérések vannak az egyes osztályok, rétegek helyzete között, s fokozódott a rétegeken belüli differenciálódás. Az elmúlt évtizedben a nem fizikai foglalkozásuakhoz tartozók számának és arányának a többi osztályhoz, illetve réteghez sorolható népesség terhére történt nagymértékű növekedése következtében módosult leginkább a város társadalmi strukturája. A megyeszékhely jelenlegi osztály-, illetve réteg-szerkezetében a csaknem százezer főnyi munkásosztályhoz tartozó népesség, valamint az 57 000 főt meghaladó nem fizikai foglalkozásúak rétege a meghatározó. A város népességének 58,2 %-a a munkásosztályhoz, 33,6 %-a a nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak rétegéhez, 5,6 %-a a szövetkezeti parasztsághoz és 2,6 %-a a kisárutermelők, kiskereskedők rétegéhez tartozott 1980. év elején. 30