1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A foglalkoztatottság alakulása, az aktiv keresők összetételének változása

A mezőgazdaságban dolgozó aktiv keresők aránya az 1949. évi 24,0 %-kal szemben 1970ben 8,4 %, 1980-ban 6,4 %-volt. A nem anyagi ágak évtizedről-évtizedre csökkenő súlya az 1970-es évek erőteljesebb létszámfejlesztése eredményeként 1980-ban megközelítette az 1949-es szintet. Az iparban dolgozó aktiv keresők számának elmúlt évtizedbeli csökkenése ellenére 1980ban is ennek az ágazatnak volt a legnagyobb szerepe. A belső ágazati szerkezet átalakulása, a nehézipari ágak fokozódó térhóditása ellenére az ipari aktiv keresők 40,8 %-a még mindig a kevésbé fejlődőképes, alacsony műszaki szinvonalu könnyűiparban dolgozott. Az aktiv keresők népgazdaság ágak szerint 1949-1980 Népgazdasági ág Aktiv keresők megoszlása, % Aktiv keresők száma a 10 évvel korábbi %-ában 1949 1960 1970 1980 1960 1970 1980 Ipar 2 6,2 38.5 44.4 34,0 186,4 143,7 80,8 Épitőipar 4,0 5.4 7.5 9.8 169,5 172, 9 138, 0 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 24, 0 14,4 8.4 6,4 76,3 72,2 80,8 Szállitás és hirközlés 7,3 9, 0 8.3 10, 0 155, 6 114, 6 128,2 Kereskedelem 8.7 7,8 8.8 11,0 114.8 139,8 132,7 Vizgazdálkodás 0,2 0,5 1,6 1.8 287, 6 414,8 116,2 Nem anyagi ágak 2 9, 6 24.4 21.0 27, 0 104,7 107,4 135,3 Összesen 100. 0 100, 0 100, 0 100, 0 126, 9 124,5 105, 6 Az ágazati szerkezet változásában számottevő szerepe volt a női munkaerőtartalékok aktivizálásának. 1949-től 1970-ig a létszámot növelő ágazatok női munkavállalóinak száma a férfiakénál jóval erőteljesebben növekedett. Az ágazatok jellegéből következően 1970-ben a nők aránya a nem anyagi ágakban és a kereskedelem területén volt a legmagasabb. Mivel a háztartásokban levő női munkaerőtartalék jó részét az 1970-es évekig aktivizálták, ezért a különböző népgazdasági ágakban dolgozók nemenkénti megoszlása jelenleg is a tiz évvel korábbi sajátosságokat tükrözi. Az elmúlt évtizedben a munkaerőtartalékok kimerülésével az aktiv keresők ágazati struktúrájának változását már elsődlegesen a nemzedékek közti mobilitás, a pályakezdő fiatalok nyugdijba vonulókétól eltérő iskolázottsága, képesitése határozta meg. Ugyanezen tényezőnek volt elsődleges szerepe az iskolázottsági, foglalkozási struktura változásában is. Az iskolázottsági, szakképzettségi szint emelkedése, a munkába lépő fiatalok magasabb végzettsége, a kevésbé iskolázott időskorúak inaktiwá válása eredményeként az aktiv keresők 12,4 %-a 1980-ban felsőfokú tanintézeti diplomával, 26,6 %-uk középiskolai végzettséggel rendelkezett, s 17,8 %-uk szakiskolát, szakmunkásképző iskolát végzett. A csak néhány iskolai osztályt végzettek aránya 3,5 % volt. A felsőfokú képzésben az elmúlt évtizedben már több nő szerzett diplomát, mint férfi. Munkába lépésükkel közel kiegyenlitődött az egyetemet, főiskolát végzettek nemenkénti aránykülönbsége. Az ifjúság körébe tartozó női munkavállalók iskolázottságának sajátossága a férfiakénál magasabb iskolai, s az alacsonyabb szakképzettségi szint. 26