1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

Sajátosan alakult a nők iskolázottsága: körükben nagyobb változást hozott a felszabadulás óta eltelt időszak, mint a férfiak esetében. A régebbi időkben a nők közismerten kevesebb iskolát végeztek, mint a férfiak, közülük jóval kisebb volt a közép- vagy felsőfokú iskolát végzők aránya. Ezt tükrözi a jelenlegi idősebb generációk iskolázottságának nemenkénti különbsége: a 60 évesnél idősebb férfiak 17,7 %-a, a hasonló korú nőknek 7,2 %-a végzett középiskolát, az egyetemi, főiskolai végzettségek tekintetében még ennél nagyobbak az aránytalanságok. A fiatalabb korosztályokban már ezzel ellentétes a helyzet, a 40 éven aluli nők iskolázottsága eléri, illetve meghaladja a férfiak szintjét, pl.: a 18-39 éves nők 53,8 %-a, a hasonló korú férfiak 43,9 %-a érettségizett. A fiatalabb és az idősebb korosztályokban együttesen a nők iskolázottsága még nem éri el a férfiakét, pl.: a 25 éves és idősebb férfiak 13,2, a nők 7,8 %-a szerzett felsőfokú képesitést. Szegeden országosan is a legmagasabbak közé tartozik a diplomások száma és aránya. Az 1980. évi népszámláláskor a megyei városok közül Debrecenben és Miskolcon volt több diplomás, arányuk csak Debrecenben volt magasabb, mint Szegeden. A végzettség jellege szerint több szakterületen lényegesen magasabb a diplomások aránya, mint az ország más városiaban, vagy mint az alföldi megyeszékhelyek többségében. Ebben jelentős szerepet játszik a helyben folyó képzés, másrészt a városban levő nagymultu, jó szakemberellátottságu, regionális feladatokat is ellátó intézmény-háttér és az ebből adódó tudományos, kulturális centrum-jelleg. Az emiitett okok miatt a megyei városok átlagánál nagyobb arányban élnek Szegeden oktatási, tudományos, közművelődési diplomások - akik az összes felsőfokú végzettségű 42,1 %-át képviselik -, egészségügyiek 14,4 %-os részaránnyal, jogtudományi, igazgatási végzettségűek 11,2 %-os hányaddal. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett jelentős számbeli gyarapodásuk ellenére a megyei városok átlagánál kisebb a műszaki, a közgazdasági diplomások aránya. A felsőfokú tanintézeti végzettséggel rendelkező népesség a végzettség jellege szerint 1980 (Fői Jelleg szerint Összesen Férfi Nő 20-29 30 -X Jelleg szerint Összesen Férfi Nő éves Műszaki 2 051 1 611 440 725 1 326 Ebből: ipari 1 2 91 97 9 312 502 789 épitőipari 440 365 75 126 314 Mezőgazdasági 663 548 115 161 502 Közgazdasági, kereskedelmi 671 365 306 156 515 Ebből: közgazdasági 584 310 274 133 451 Egészségügyi 1 694 840 854 400 1 2 94 Oktatási, tudományos, közművelődési 4 965 2 07 6 2 889 1 407 3 558 Művészeti 165 97 68 27 138 Jogtudományi, igazgatási 1 315 974 341 181 1 134 Egyéb 2 64 242 22 33 231 Összesen 11 788 6 749 5 03 9 3 090 8 6 98 22