1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. b Békéscsaba népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

nyitásában és szervezésében betöltött kiemelkedő szerepéből adódóan - a legmagasabb volt a megye városai között. Békéscsaba népességének munkásosztályhoz tartozó hányada a vidéki városok átlagánál 1,4 százalékponttal, a nem fizikai /szellemi/ foglalkozásúak aránya 4,5 százalékponttal volt alacsonyabb; a szövetkezeti parasztság ugyanakkor több mint kétszeres részarányt képviselt, mint a vidéki városokban átlagosan. A népesség összetétele osztály- és rétegtagozódás szerint 1980 /Százalék/ Osztály, réteg Békéscsaba A többi város Községek Megye összesen Munkásosztályhoz tartozók 58,5 57,5 48,4 52, 3 Szövetkezeti parasztsághoz tartozók 9,8 16, 3 35,5 26,6 Nem fizikai /szellemi/ foglalkozásúak

3/ 29,2 22,0 12,3 17,4 Kisárutermelők, kiskereskedők 2,5 4,2 3,8 3,7 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 a/ Közvetlen termelésirányitók nélkül. Az egyes osztályokhoz, illetve rétegekhez tartozó népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele különbözőképpen alakult. Az aktiv keresők aránya a nem fizikai /szellemi/ foglalkozásúak között volt a legmagasabb, megközelítette a 60 %-ot. A nyugdíjkorhatár egységesítése a szövetkezeti parasztság inaktiv keresőinek számát jelentősen gyarapította, igy arányuk is lényegesen nagyobb lett /36,3 %/, mint a többi osztályban, illetve rétegben. Az eltartottak aránya a szövetkezeti parasztságnál és a kisárutermelő, kiskereskedő rétegben a legmagasabb - egyaránt 36 % -, s ebben főként az egyéb eltartottak magas hányada játszott szerepet. A munkásosztályhoz tartozók közel egynegyede volt gyermekkorú, az eltartottak viszonylag magas, közel egyharmados aránya is részben ennek a következménye. Békéscsaba aktiv keresőinek 57,1 %-a - a vidéki városokénál 2,8 százalékponttal kisebb hányada - tartozott a munkásosztályhoz; a szövetkezeti parasztsághoz tartozó aktiv keresők részaránya 5,5 % volt, 1,2 százalékponttal magasabb a vidéki városok átlagánál. A nem fizikai /szellemi/ foglalkozású aktiv keresők 35,3 %-os részarányt képviseltek, ami 1,6 százalékponttal haladta meg a vidéki városok átlagát. A kisárutermelő, kiskereskedő réteg aktiv keresőinek aránya a vidéki városokéval azonos, 2,1 % volt. 39