1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. b Békéscsaba népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

A népesség számának változása 1870-1979 Időszak A népesség változása

3! Időszak összesen /fo/ évi átlagban Időszak összesen /fo/ fő százalék*

3/ 1870-1880 1 686 153 0,55 1881-1890 1 804 180 0,61 1891-1900 2 460 246 0,78 1901-1910 4 655 466 1,23 1911-1920 3 876 388 0,98 1921-1930 4 948 495 1,13 1931-1941 2 919 292 0,60 1941-1948 - 6 227 - 778 - 1,68 1949-1959 8 165 742 1,58 1960-1969 6 386 639 1,17 1970-1979 9 056 906 1,46 a/ 1949-ig jelenlevő, 1960-tól lakónépesség. - b/ Mértani átlag alapján. A felszabadulás után Békéscsaba lakosságszáma a megye jelenlegi öt városa közül a legdinamikusabban nőtt, az 1949. évi népszámlálás óta másfélszeresére emelkedett. Ezt, a kétségtelenül számottevő növekedést, kedvezően befolyásolta a jelentős iparfejlesztés, és az is, hogy 1950-ben Békéscsaba a megye székhelye lett, 1971-ben pedig felsőfokú központi szerepkört kapott. Békéscsaba népességét az 1949-1959. években a természetes szaporodás és a vándorlás még csaknem azonos mértékben növelte. Az élveszületések számának csökkenésével a természetes szaporodás visszaesett, igy a következő évtizedben a lakónépesség-növekedés már mintegy háromnegyed, az 1970-es években kétharmad részben bevándorlási többletből eredt. /Az utóbbi évtizedben a vidéki városok népességgyarapodásának 58 %-a származott bevándorlási többletből./ A népességszámot alakitó két tényező közül a természetes szaporodás mértékének hullámzását lényegében az élveszületések számának, illetve arányának változása befolyásolta. 1956 után a terhességmegszakitást tiltó rendelet feloldásával, az élveszületések száma erősen csökkent. A demográfiai hullám 196 3-ban érte el mélypontját, amikoris csaknem feleannyi / 572 / gyermek született, mint az előző évtized legmagasabb születésszámu esztendejében, 1955-ben. Ehhez járult még a magas szinten stagnáló halálozás, ami a természetes szaporodást jelentősen csökkentette. A természetes szaporodás egyébként a népesség növekedésében a megye városai közül egyedül Békéscsabán játszott szerepet a hatvanas években; bár a tényleges szaporodásnak a korábbinál jóval kisebb hányadát, mintegy negyed részét jelentette. 12