1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Az 1980. évi népszámlálás eredményeit tartalmazó országos és megyei kötetek sorozatát a Központi Statisztikai Hivatal már az elmúlt évben megjelentette. Az információk további feldolgozása lehetővé tette, hogy a kiadványsorozat folytatásaként a megyeszékhely-városokról külön kötetet adjunk közre. Az elmúlt évtizedekben lezajlott viszonylag gyors urbanizációs folyamat egyik jellemzője volt a megyeszékhelyek népességének rendkivül dinamikus növekedése. Ebben közrejátszott egyrészt a nagy­mértékű bevándorlás - melynek fő mozgatóereje a területileg koncentrált iparfejlesztés, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése volt - másrészt a közvetlenül határos községeknek a várossal való egye­sitése, melyet a területi növekedés iránti igény is motivált. A bevándorlás - mivel a területi mobilitás elsősorban a fiatal munkaképes korú népességet érinti - megváltoztatta a városok népességszerkezetét, ami megnyilvánul a fiatalabb korosztályoknak a korábbinál és az országosnál magasabb arányában és ennek következményeként a természetes szapo­rodás országos átlagnál kedvezőbb alakulásában. A városok fejlődése nemcsak a népesség demográfiai összetételének, hanem foglalkozási struk­túrájának változását is maga után vonta. A hatvanas évtizedben a megyében az ipar és az épitőipar nagymértékben fejlődött. Az elmúlt évtizedben viszont a munkaerő-igényesebb szolgáltató ágazatok fej­lődése, továbbá a kereskedelem, a szállitás és hirközlés bővitése következtében mérsékelten vissza­esett az iparban dolgozó aktiv keresők aránya, s nőtt a tercier ágazatokban dolgozóké. A népszámlálásból nyert információk lehetővé teszik, hogy figyelemmel kisérjük e demográ­fiai, foglalkoztatási folyamatokat, valamint a népesség háztartási és lakásviszonyainak alakulását. Tekintettel arra, hogy a városok épitészeti megujulása, a lakótelepek, ipartelepek, kertváro­sok, stb. kialakiilása és fejlődése megváltoztatta a városok funkcionális tagozódását, szükségesnek tartottuk a város belső szerkezetének, valamint az egyes városrészekben élő népesség összetételének, helyzetének vizsgálatát is. Kötetünket abban a reményben bocsátjuk az olvasó rendelkezésére, hogy a város múltja és je­lene iránt érdeklődők, a városfejlesztési célkitűzéseket meghatározó városi vezetők és tervezők egy­aránt hasznositani tudják. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BARANYA MEGYEI IGAZGATÓSÁGA 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom