1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)
II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Háztartás, család
A népesség egészét tekintve - az eltartottakat egyénileg eltartójuk alapján besorolva - az összetétel a főbb arányokat és tendenciákat tekintve általában az aktiv keresőkéhez hasonlóan alakult, illetve attól csak helyenként, kisebb mértékben tért el. A munkásosztályba tartozó keresők és eltartottjaik a felszabadulás előtt is az ország népességének túlnyomó részét (55 %-át) alkották, majd az azt követő - háború okozta - átmeneti visszaesés után, arányuk 1960-ban 56 %-ot tett ki. A munkás-népesség száma 1960-1970 között több mint 310 ezer fővel növekedett, s 1970-ben a népességnek 57 %-át jelentette, szám szerint meghaladta az 5 millió 900 ezer főt. Számuk az utóbbi három évben további, közel 200 ezerrel gyarapodott, s ezzel 1973-ban a lakosságon belüli arányuk 59 % volt. A szövetkezeti parasztság népességen belüli aránya 1970-ben és 1973-ban valamivel magasabb (20 %, illetve 18%) volt, mint a megfelelő rétegbe tartozó aktiv keresőké (17 %, illetve 15 %). Ez többek között egyes demográfiai sajátosságokkal (gyermekszám, családnagyság) függ össze, valamint közvetetten befolyásolja a mezőgazdaság aktiv keresőinek más ágazatokba irányuló elvándorlása, miáltal a mezőgazdasági népességen belül növekszik az idősebb, nem aktiv személyek aránya. Az értelmiségi és egyéb szellemi népesség aránya - a szövetkezeti parasztsággal ellentétben - kisebb, mint az e rétegbe tartozó aktiv keresőké. 1970-ben és 1973-ban az értelmiségi és egyéb szellemi réteg az össznépességnek egyaránt 20 %-át alkotta, mig az aktiv keresők között 1970-ben 22 %, 1973-ban pedig 24 % volt. Ennek oka nagyrészt szintén demográfiai tényezőkre vezethető vissza, mivel az e réteghez tartozók kisebb gyermekszámu családdal rendelkeznek és a fiatalabb korösszetétel folytán a feleségek nagyrésze aktiv kereső, igy kevesebb személyt kell eltartaniuk. A népesség háztartások szerinti összetétele az egyéni besorolások alapján megállapított osztály-, illetve rétegszerkezettől jelentősen eltérő heterogénitást mutat. Háztartás, család HÁZTARTÁS 1973. január 1-én az ország 10 millió 416 ezer fő lakónépességéből 9 millió 349 ezer élt 2 millió 768 ezer család-háztartásban; ezenkívül 679 ezer személy tartozott egyéb (nem család) háztartáshoz, amelynek túlnyomó többsége - 10 közül közel 9 - egyszemélyes háztartás volt. A népessúg közel 4 %-ára a feldolgozás nem terjed ki, ezek főképpen intézeti háztartásban élő, állandó lakóhelyüktől - munkavégzés, tanulás miatt - távollevő személyek. Amennyiben ezeket a személyeket nem ideiglenes lakóhelyükön, hanem saját háztartásukkal együtt mutatjuk ki, 3 %-kal emelkedik a család-háztartásban élők száma és 6 %-kal csökken az egyéb háztartásokban élők száma. Háztartási kapcsolat szempontjából a család-háztartások magukban foglalják a közösen gazdálkodó és a létfenntartási költségeket közösen viselő családokat és a velük élő rokon vagy idegen személyeket. Attól függően, hogy a háztartás egy vagy több családból áll, különböztetünk meg egy-, ill. többcsaládos háztartásokat. A család-háztartások száma az elmúlt három év alatt 2, 5 %-kal növekedett. A család-háztartások közel négyötöde az un. "rokon és idegen személy nélkül élő" egycsaládos háztartás, tehát azonos a családdal. 43
