1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A lakás céljára épített, de az összeírás időpontjában üzlet, iroda, műhely stb. céljára használt lakás 1973-ban nem került összeírásra. Ezért az előző népszámlálások lakásegységre vonatkozó adatai is az ennek megfelelően csökkentett lakásegységek számát tartalmazzák. A közlés az intézeti háztartások (az öt vagy ennél több személy elhelyezését és a bentlakók intézményes ellátását biztosító csecsemő és gyermekotthon, kollégium, diákotthon, szociális otthon, kórház, szanatórium, üdülő, szálloda, munkásszállás stb.) adatait nem tartalmazza. LAKÁS Lakás az eredetileg e célra épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakásra alkalmas helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással műszakilag (építészetileg) összefüggő egysége, amelynek a lépcsőházra, folyosóra, előcsarnokra, udvarra, utcára, térre stb. nyiló külön kijárata van. A lakás egy helyiségből is állhat. A lakások között szerepelnek az - általában magánszemélyek tulajdonát képező - olyan állandó jelle2 gü épületben levő nyaralók is, amelyek nyári lakás céljára épültek és alapterületük eléri a 20 m -t. Egy lakásnak tekintjük az egymással műszakilag (építészetileg) összefüggő - belső átjárókkal, ajtókkal összekötött - helyiségek csoportját, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több helyiség átjáróit lezárták és a helyiségek igy elválasztott részeit több család lakja. Nem számit külön lakásnak az olyan különálló helyiség (pl. nyári konyha), amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, függetlenül attól, hogy abban a lakást használó család vagy más személy (pl. albérlő) lakik. Az albérlőtartás céljára épített második stb. nyári konyha, illetve az ilyen jellegű építmény adata a lakások számában nem szerepel. Ha egyes, korábban összefüggő helyiségeket - önálló lakás kialakítása céljából - műszakilag leválasztottak, az uj létesítmény külön lakást képez. Az "egy lakás" fogalmának meghatározására - nemzetközi gyakorlatban is elfogadott - műszaki (építészeti) egységet az 1960. évi népszámlálás alkalmazta első izben.E fogalom pontos meghatározásának hiányában az 1949. évi népszámlálásnál a két vagy több szobás, több család által lakott lakások egy részét családonként, mint külön lakást irták össze. A jelenlegi lakásfogalom figyelembevételével az 1949. évi lakásállományt az 1.4.3 sz. tábla lábjegyzete tartalmazza. A részletező adatok átdolgozása azonban nem volt lehetséges, ezért a közlés az 1949. évi lakásadatokat az akkori fogalmaknak megfelelően tartalmazza. Lakott lakás az, amelybe az összeírás időpontjában legalább egy személy állandóan vagy ideiglenesen rendőrségileg be van jelentve. Miután a lakott lakások adatainak közlése az un. "lakónépesség"-re terjed ki, ezért a lakószámmal kapcsolatos táblákon "Lakónépesség nélkül"-i részletezés is szerepel. Az ide sorolt lakások lakottak ugyan, azonban csak olyan állandó bejelentett lakójuk van, aki - munkavégzés stb. miatt - másik lakásba ideiglenesen rendőrségileg bejelentkezett. Az ilyen személyek az ideiglenesen bejelentett lakóhelyükön kerültek számbavételre. Nem lakott lakás - nyaraló, nyári lakás kivételével - az, amelybe az összeírás időpontjában sem állandó, sem ideiglenes tartózkodásra egyetlen személy sem volt bejelentve. (Ilyenek: kiadatlan, üresen álló lakások, műszakilag már átadott, de még nem lakott lakások.) Nyári lakás a lakásul csak nyáron használt, un. nyaraló, valamint az állandó lakásul nem használt, csak nyári dologidőben szállásul szolgáló tanyai épületben levő lakás. Az a nyári lakás, amelynek az össze311