1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

SZEKTOR A társadalmi szektorhoz tartozás alapján az aktiv és inaktiv keresőket (velük együtt eltartottjaikat) a következő csoportokba soroltuk: állami, szövetkezeti, magánszektor. A besorolás az alábbi szempontok szerint történt: Állami szektorba tartoznak: az állami vállalatok, üzemek, hivatalok, intézmények, a párt- és tömegszervezetek, a társadalmi szervek, az országos szövetkezeti központok és szervek, továbbá a szocialista országbeli munkáltatók alkalmazottai és ezek nyugdíjasai. Szövetkezeti szektorba tartoznak: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szövetkezetek, a termelőszövetkezeti önálló közös vállalkozások, valamint hegyközségek tagjai és alkalmazottai, a vízgazdálkodási társulások, takarékszövetkezetek dolgozói, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok segitő családtagjai, továbbá a fogyasztási szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, a munkaközösségek, a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok körzeti, járási, megyei központjainak dolgozói, valamint ezek nyugdíjasai. Magánszektorba tartoznak: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági önállók és ezek alkalmazottai, segitő családtagjai, a kétlakiak segitő családtagjai, a napszámosok, alkalmi munkások, háztartási alkalmazottak, bejárónők, a magántulajdonú és társasházak házfelügyelői, az egyházak alkalmazottai, az alkotó közösségek tagjai és alkalmazottai. A nyugdijasok közül azok, akiknek utolsó foglalkozása a fenti tevékenységek valamelyike. Ide tartoznak még az egyéb inaktiv keresők,továbbá a tőkés országbeli munkáltatók alkalmazottai és ezek nyugdíjasai. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁT VÉGZŐK Mezőgazdasági munkának kell tekinteni a mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, állami erdőgazdaság, mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdasága, mezőgazdasági szakvállalat) és a mezőgazdasági kisüzemekben (egyéni gazdaság, háztáji és kétlaki gazdaság, részesmüvelés, illetményföld) a növénytermelés, állattenyésztés és erdőgazdálkodás keretében végzett mezőgazdasági jellegű fizikai munkát, ideértve a mezőgazdasági termékek termelésén kivül azok tárolásával, szállításával stb. kapcsolatban felmerülő tevékenységet is. HÁZTARTÁS < A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Még az emiitett ismérvek fennforgása esetén sem minősültek közös háztartásban élőknek a közös lakásban lakó személyek, illetve családtagok, ha volt önálló lakáshasználati jogcímük. Társbérlők, tulajdonos, illetve főbérlő és albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elvek szempontjából - semmiképpen sem alkothattak közös háztartást. Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos háztartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A ház307