1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Foglalkozás

megelőzi a megyéket, vagyis megtartotta kiemelkedő helyzetét. Az utóbbi három évben ugyan némileg csökkent a főváros népességén belül a gazdaságilag aktivak aránya - 1970-ben 55,2%, 1973-ban 54,8% -, de még igy is lényegesen meghaladja az egyébként növekvő országos átlagot. A községekben az aktiv kereső arány 1960-1970 között kismértékű csökkenést mutatott, azóta némileg emelkedett, s ismét elérte az 1960. évi szintet. A városok aktiv keresőinek aránya 1960-1970 között viszonylag gyorsan fejlődött, 1970 óta azonban csak kevéssé emelkedett. Az inaktiv keresők arányának növekedése mind Budapesten, mind vidéken folytatódott. Az 1970. évi népszámlálás óta eltelt három év alatt - hasonlóan az 1960-1970 közötti évtizedhez - a községekben növekedett a legnagyobb mértékben az inaktivak aránya. Az 1973. évi mikrocenzus adatai szerint a községekben az inaktiv kereső arány az 1960. évinek több mint hatszorosát teszi ki. Az aktiv és inaktiv keresők arányának változása mindenütt csökkentőleg hatott az eltartottak hányadának alakulására. 1973-ban a főváros lakosságának már csak egynegyede volt eltartott, a városokban arányuk alig több, mint az országos átlag, mig a községek népességének közel 40 %-át tették ki. A népesség gazdasági aktivitás és terület szerint, százalékban 1960-1973 Gazdasági aktivitás Budapest Városok Községek Gazdasági aktivitás 1960 1970 1973 1960 1970 1973 1960 1970 1973 Aktiv kereső 54, 5 55, 2 54,8 46, 6 49, 5 49, 7 46, 1 45, 4 46, 1 Inaktiv kereső 9,0 18, 7 20, 1 5, 7 13, 0 14,4 2, 4 11, 9 14,8 Eltartott 36, 5 26, 1 25, 1 47, 7 37, 5 35,9 51, 5 42, 7 39, 1 Összesen 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 A megyék és a megyei városok népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele számos helyi adottságtól függően - mint pl. a lakosság kormegoszlása, gazdasági fejlettség, a helyi ipari bázis, a nők foglalkoztatásának lehetőségei - tág határok között mozgott. Az 1973. évi mikrocenzus adatai szerint a megyei városok közül Győrben a legmagasabb (53 %) az aktiv kereső arány, majd ezt követően Miskolcon és Pécsett: az előbbinél 51 %, az utóbbinál megegyezik az országos átlaggal. A megyék közül legmagasabb az aktivak aránya Pest és Bács-Kiskun megyében: 51, illetve 50 %. Az országos átlagnál valamivel kedvezőbb az aktiv keresők aránya Csongrád, Fejér és Győr-Sopron megyében, mig a többi megyék aktiv kereső hányada az országos szint alatt maradt. Különösen alacsony ez az arány (40-44%) Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol az eltartottak aránya meghaladja az aktiv kereső arányt. GAZDASÁGI AKTIVITÁS KOR SZERINT 1970-1973 között a munkaképes korú népesség száma közel 140 ezer fővel, 2,3 %-kal emelkedett, mig az ilyen korú aktiv keresőké nagyobb mértékb en - 171 ezerrel, 3,7 %-kal - nőtt. Az aktiv keresők túlnyomó és egyre növekvő része munkaképes korú, igy 1960-ban az összes aktiv keresők 86,2 %-a, az 1970. évi népszámláláskor 91,8 %-a, 1973-ban pedig 93,4 %-a tartozott az ilyen korúak közé. Minthogy 14 éves korban egyre kevesebben hagyják abba tanulmányaikat, a 15. életév betöltését megelőző munkába lépés egyre ritkább, igy a munkaképes koron aluli aktiv keresők aránya csökkenő tendenciát mutat: az 1960. évi 0,5 %-os szintről 23