1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Foglalkozás

1973. január 1-én 900 ezer személynek volt érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. Közülük még mindig a legtöbb (46 %) gimnáziumi érettségivel rendelkezik, magas továbbá az ipari (műszaki) és a közgazdasági érettségit szerzettek aránya (22, ill. 21 %). 1970-1973 között megháromszorozódott az egyéb (egészségügyi, művészeti), egyötödével emelkedett az ipari (műszaki) érettségivel rendelkezők száma, viszont csökkent a tanitói és óvónői képesitőt szerzetteké (11,8, ill. 6,5 %-kal). Az egyéb jellegű érettségi bizonyitványok kilenctized része, a tanitói képesitők több mint négyötöde nők birtokában van, a közgazdasági, ill. a gimnáziumi érettségit szerzettek 70, ill. 60 %-a nő. Felsőfokú tanintézeti oklevéllel rendelkeznek 336 ezren, 41 ezerrel (14 %-kal) többen, mint három évvel korábban. Jelenleg a felsőfokú végzettségűek egyharmada pedagógiai, csaknem egynegyede műszaki oklevéllel rendelkezik. 1930-hoz képest a műszaki oklevelesek száma nyolcszorosára, a közgazdászoké mintegy kilencszeresére, a legutóbbi három év alatt a műszaki és közgazdasági oklevelesek száma egyaránt egynegyedével nőtt. A pedagógiai oklevelesek háromötöde, az egészségügyi és a közgazdasági felsőfokú végzettségűek kétötöde nő. Foglalkozás A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZERINT Az 1973. évi mikrocenzus eredményei szerint az ország 10 millió 416 ezer főnyi népességének közel fele - 5 millió 86 ezer fő - aktiv kereső, 16 %-a - 1 millió 642 ezer fő - inaktiv kereső és 35 %-a - 3 millió 689 ezer fő - eltartott volt. A korábbi népszámlálásoknál a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételére az eltartottak és az aktiv keresők közötti változás volt jellemző, vagyis az aktiv keresők arányának fokozatos növekedése maga után vonta az eltartottak arányának hasonló mértékű csökkenését. 1949 után jelentős /áltozás következett be, amikor a munkások és alkalmazottak szinte teljes köre bekapcsolódott a társadalombiztositás rendszerébe, ami 1949-1960 között az inaktiv keresők számának 71 %-os emelkedését eredményezte. Az 1960-as években ez a folyamat döntő mértékben meggyorsult, mivel a mezőgazdaság szocialista átalakulásával együttjárt az idős mezőgazdasági dolgozók inaktiwá válása, továbbá sokan ebben az időszakban érték el a nyugdíjjogosultság feltételéül szabott korhatárt, illetve szolgálati időt, valamint az évtized végén bevezetésre került a gyermekgondozási segélyrendszer. E tényezők együttvéve 1960-1970 között az inaktiv keresők számát több mint háromszorosára növelték. Az 1970.évi népszámlálás óta eltelt időszak alatt az inaktiv keresők számának növekedése szinte azonos volt az eltartottak számának csökkenésével. Az elmúlt három év alatt az aktiv keresők száma közel 97 ezerrel nőtt, s ezzel 1973-ban meghaladta az 5 millió 80 ezret. Az inaktiv keresőké mintegy 247 ezerrel emelkedett, arányuk 14 %-ról 16 %-ra változott, ezzel szemben az eltartottak száma 249 ezerrel csökkent, arányuk pedig 38 %-ról 35 %-ra esett vissza. 19