1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Demográfia

1900 óta Budapest népességszáma közel két és félszeresére, a többi városé kétszeresére emelkedett. Az elmúlt három év alatt a főváros népességszáma csupán 2,1, a vidéki városoké 5, 5 - ezen belül a megyei városoké 6,8, a többi városé 5, 1 - %-kal nőtt, a községek népességfogyásának mértéke 1, 5 %. Az öt vidéki nagyváros közül - mely egyúttal a 100-200 ezer közötti népességű településcsoportot alkotja - az újonnan megyei városi rangra emelkedett Győr, továbbá Szeged tényleges szaporodása a legnagyobb (8 %), Debrecené 7 %, Miskolc és Pécs 1973. évi népességének száma csupán 6 %-kal múlja felül a három évvel korábbit. A népességszám 1970 és 1973 között tizenegy megj'ében csökkent, az 1960. és az 1970. évi népszámlálás között még tizenhárom volt a fogyó népességű megyék száma. Az utóbbi három esztendőben az 1960-1969 közöttivel ellentétes irányú volt a népességfejlődés hat megyében: Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a növekedést fogyás váltotta fel, a korábban negatív népességfejlődésü Győr-Sopron, Heves, Somogy és Vas megyében viszont 1970-1972 között emelkedett a népességszám. A NEMEK ARÁNYA A két világháborús időszak nagyobb férfi halandósága következtében előállott nőtöbblet a háborúkat követően fokozatosan csökkent. Mig a századforduló táján a nemek aránya majdnem kiegyenlített volt, addig 1920-ban 1 000 férfira már 1 062 nő jutott, majd 1941-ig 1 043-ra csökkent. Az 1949-ben ismét 1 081-re emelkedett mutató a hetvenes évek elejéig újra fokozatosan visszaesett. Az 1960-as években az 1 000 férfira jutó nők száma tizzel csökkent, az utóbbi három esztendőben alig változott. A gyermek- és a fiatal produktív koruakon belül a nemek arányát korcsoportonként tekintve a század elején még csak a 0-4 és 35-39 évesek korosztályában volt férfitöbblet (1 000 férfira 998, ill. 967 nő jutott), ez 1910-1930 között a gyermekkoruak egészére kiterjedt, sőt 1941-1960 között már a 15-19 évesek, 1970-ben és 1973-ban pedig a 20-29 éves korosztályban is férfitöbblet állt elő. Az utóbbi három évben a nőtöbblet növekedett a fiatal produktív korúak kivételével valamennyi főbb korcsoportban. A 15-39 évesek körében viszont az 1 000 férfira jutó nők számának csökkenése viszonylag jelentősnek mondható - 998-ról 979-re - ezen belül legnagyobb arányú a 15-19 évesek között, ahol 953-ról 900-ra esett. Ez utóbbi egyúttal az összes korcsoportokat tekintve is a legtetemesebb aránymódosulás. A népesség számának változása főbb korcsoport és nemek szerint, százalékban 1960-1972 Korcsoport (év) Férfi Nő Korcsoport (év) 1960-1969 1970-1972 1960-1969 1970-1972 0-14 - 13, 3 - 4, 5 - 14,6 - 3, 5 15-39 7, 0 2, 3 1,8 0, 3 40-59 7,0 - 0, 4 7, 0 0, 5 60-X 28, 3 7, 0 28, 2 7, 7 Összesen 4, 2 0,8 3, 1 1, 0 10